Ma mind Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, mind pedig Orbán Viktor is optimistán nyilatkozott az Európai Bizottsággal folytatott viták lezárása kapcsán. Miközben magyar oldalról minden szakmai akadály elhárult, addig a „technikai” megmaradt: a Brüsszelben is beinduló nyári szabadságok, valamint a Budapestről megküldött iratanyag áttanulmányozásának ideje miatt valószínűleg legkorábban ősszel jöhet létre a megállapodás az EU-val.
Ennek az egyezségnek a tétje óriási, mintegy 40 milliárd euró. Ez így tevődik össze: 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás, illetve a helyreállítási alapból a visszatérítendő támogatásokkal további 15,5 milliárd euró. A témában illetékes Navracsics Tibor miniszter a vg.hu-nak korábban azt mondta: „ha a két nagy forráscsoportot vizsgáljuk, mint uniós tagországnak éppúgy jár nekünk a 2021–2027-es operatív programok alapján a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás (MFF), mint a 15,5 milliárd euró a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF). Az utóbbiban eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna a támogatás, ez azonban Magyarország kiugróan jó 2021. évi gazdasági növekedése és a bizottság újraszámolási mechanizmusa miatt 5,9 milliárdra csökkent, amelyhez 9,6 milliárd euró visszatérítendő forrás, azaz kedvezményes hitel társul. Mindkét támogatási formát Magyarország rendelkezésére kell bocsátani, sokkal inkább az szorul magyarázatra, hogy egyelőre miért nem kapjuk meg”.
A miniszter hozzátette: nehezített pályán haladunk, nem titok, hogy a szakmai kérdéseket gyakran felülírják a politikai viták. Nagyobb energiákat kell arra fordítanunk, hogy ezek az uniós források valóban meg is érkezzenek, mint más országoknak, de a 2021–2027-es ciklust tekintve mi magunk is nagyobb ellenszelet kapunk, mint az előző, 2014–2020-as időszakban – hangsúlyozta. A politikus kitért arra is, hogy a még a 2014–2020-as ciklus sem lezárt fejezet. Tudniillik hét plusz hároméves az elszámolási időszak, azaz a jövő év végéig kell minden egyes fejlesztési számlának és eurócentnek a helyére kerülnie.
Ha a legutóbbi számokat nézzük, az előző hét évből 7,1 milliárd eurót kell még hazahoznunk, ami a teljes, 27,15 milliárd eurós forráskeret 26 százaléka. Ebből adódóan a lehívási mutatónk 74 százalékon, jóval az EU-átlag felett áll, az év végéig pedig minden bizonnyal felkúszik még a részarány közel 82-83 százalékra – emelte ki. Ami pedig a 2021–2027-es ciklust illeti, Magyarország még semmiről sem lemaradva. Egyelőre a tagállamok harmada írta alá a partnerségi megállapodást, másokhoz hasonlóan a magyar tervezet is bizottsági értékelésre vár.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
