Egyszerre két érdekességet is mutat a Trade Magazin, kiskereskedelmi szakportál által minden évben összeállított FMCG rangsor. Egyrészt a Lidl átlépte a 2022-es pénzügyi évben az ezer milliárd forint forgalmat, ilyennel a magyar kiskereskedelmi történetben először lehetett találkozni, másrészt az eddig stabil középmezőnyben szereplő Auchan a lista alsó harmadába csúszot, ugyanis tavaly egyszerre három, az Aldi, a Penny és a Reál is megelőzte. Bár ehhez kellett az is, hogy a francia lánc a listán egyedüliként forgalomvesztést szenvedett el. Ez önmagában is hatalmas hír, hiszen a jelenlegi inflációs környezetben folyóáron még akkor van növekedés, ha darabra kevesebb terméket adnak el. Mondhatni a múlt év nagy vesztese az Auchan volt, míg a Lidl mindent vitt.
A listán szereplő cégek forgalma egyébként valamivel több mint 6900 milliárd forint. Az idei lista több céget tartalmaz, mint a tavalyi, így nem összehasonlítható a növekedés. Az első tíz forgalma (6560 milliárd forint) azonban mintegy ezressel több, mint a tavalyi első tízé. Ez brutális növekedésnek tűnik – a téli kiskereskedelmi szezon egy hónapjának teljes árbevétele – ám a növekedés az előző évhez képest kevesebb, mint 20 százalék, vagyis bőven alatta marad a 2022-es élelmiszer inflációnak és alig valamivel több, mint az egész éves teljes inflációnak. Mivel az első tíz kiskereskedelmi szereplő jellemzően élelmiszer forgalmazásban érdekelt, elmondható, hogy átlagos jellemzően volument vesztettek, tehát kevesebb terméket adtak el, mint 2021-ben.
A növekedés azonban annyira szembeötlő, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség sem hagyta szó nélkül a listát. A szervezet közleményében megjegyzi: az árbevétel nem egyenlő a nyereséggel. A növekvő árbevétel ellenére is lehet egy vállalkozás veszteséges. Ez a helyzet most a kiskereskedelemben, amit a legutóbbi mérlegbeszámolók is alátámasztanak. Ha az árbevételből levonjuk a költségeket, így például az áru beszerzési költségét és a működési költségeket, akkor derül ki, hogy a kiskereskedő nyereséges volt-e. Az éves beszámolók szerint a kiskereskedők többsége a növekvő költségek miatt vagy veszteséges lett, vagy nyereségessége jelentősen csökkent.
A kiskereskedők legnagyobb költsége a polcokra jutó áruféleségek beszerzési ára. Ez az átadási árnak is nevezett összeg az, amelyért a termelő a kiskereskedőnek az élelmiszert értékesíti. A Gazdasági Versenyhivatal az infláció okait feltáró vizsgálataiban már megállapította, hogy – a családi költekezés legnagyobb szeletét jelentő – élelmiszerkiskereskedelemben az élelmiszeripar átadási árainak növekedése játszott döntő szerepet az áremelkedésben, amit követni kényszerültek a kiskereskedők. A KSH adatai azt is megmutatják, hogy az élelmiszeripar belföldi értékesítési átadási árai 2022-ben nagyobb ütemben emelkedtek, mint a fogyasztói árak. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelem nem hárította át a fogyasztókra teljes mértékben a beszerzési árak és más költségeinek emelkedését, amelyeket így maga is finanszírozott. Sőt, mivel a kiskereskedelemben erős a verseny, a kereskedők a legnehezebb időszakban is hirdettek akciókat.
Ami igazán érdekes, hogy 2021-ben a listán szereplő cégek egyike sem veszített a forgalmából, idén ez megesett. Az, hogy miért pont az Auchannál, ezt majd az elemzők feladata megállapítani, ám az tény, hogy az elmúlt néhány évben a diszkont láncok előretörésével a kis alapterületű, a lakóhelyhez közeli boltokat kezdték el preferálni a vásárlók, háttérbe szorítva a hipermarketeket, amelyek egyértelműen a nyertesei voltak a kétezres évek elejének. Ráadásul Magyarország vezető szerepet játszott Európa hipermarket piacán, hiszen több cég itt próbált ki elsőként új koncepciókat. Emlékezetes, hogy a Tesco Nagy Britanniában szupermarket láncként működött egészen addig, amíg meg nem nyitotta első hipermarket üzletét a pólus Centerben, amit a nagy koncepció, a 15 ezer négyzetméteres budaörsi egység követett. Az itt szerzett tapasztalatok jelentős részét vezette át a brit fejlesztésekbe. Az Auchan, amely magának tulajdonítja a klasszikus bevásárlóközponti modellt, ide hozta a hetvenes évek beli koncepcióját, aminek a lényege, hogy a hipermarket közvetlen közelében legyen minél több nagy alapterületű bolt, például Ikea, Decathlon, barkácsáruház, elektronikai áruház és persze butiksor. Nem meglepő, hogy ez a koncepció még ma is nagyon vonzó, de vélhetően ezeken a területeken jelentősen csökkent az élelmiszer kosár értéke és maga a koncepció szervezője éppenséggel az élelmiszerüzletben (és persze ingatlanban is) érdekelt.
A nagy alapterületű boltok szerepét átvették a kicsik, akik a végletekig lecsökkentik a kínálatot, cserébe amit adnak, azt nagyon magas minőségi elvárásokkal kínálják a vevőknek. A fő ütőkártyájuk viszont nem ez, hanem az, hogy nagyon közel mennek a lakóhelyhez, ami önmagában segíti a figyelem elterelését a nagy kosárértékű, heti, havi nagybevásárlásokról, amiben a hiperek a verhetetlenek.
TOP10 kereskedelmi lánc
(Bruttó árbevétel, milliárd forintban)
Lidl 1193,2
Spar 915,7
Tesco 885,0*
COOP 748,0
CBA 632,0
Aldi 505,0*
Penny 489,0
Reál 462,8
Auchan 465,5
DM 162,4
Forrás: Trade Magazin
*becslés
Borítókép: illusztráció/Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
