A SZIT – Mérföldkő az ingatlanpiacon című kerekasztalbeszélgetésen Szalay Rita szólalt fel. Szerinte a SZIT-ekkel kapcsolatos szabályozási keretek már alapvetően jók, de vannak még gyermekbetegségek, amelyeket még ki kell javítani, ugyanakkor összességében nagy, regionális viszonylatban pedig úttörőnek számító előrelépés történt ezen a téren.
Sajgál Gábor, a BIF (amely cég már SZIT-ként működik) vezérigazgatója a beszélgetés során rávilágított: akik ezt az adózási formát választják, azok kedvezőbb piaci körülmények között tudnak működni, a másik oldalról viszont bizonyos kötelezettségeik is vannak. Azoknak a cégeknek, amelyek jelentősebb ingatlan portfólióval rendelkeznek azért érdemes ezt a formát választani, mert sem iparűzési adót, sem társasági adót nem kell fizetniük. Viszont jövedelmük 90%-at osztalékként ki kell fizetniük.
Hozzátette: ez az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában jól bejáratott adózási forma. Sajgál szerint a SZIT előnyei kárpótolnak azokért a kötelezettségekért, amelyeket cserébe teljesíteni kell.
Wellmann György arra hívta fel a figyelmet, hogy SZIT-szabályozás nem egységes európai szinten, a magyar szabáyozás is kilóg ebből a rendszerből. A magyar szabályozás tevékenységi köröket ad meg a SZIT-eknek, és ez komoly fejtörést okoz azoknak a cégeknek, amelyek SZIT-té akarnak válni.
A klasszikus SZIT tevékenységre nem jellemző az árfolyamváltozásokra való spekulálás – válaszolta Sajgál Gábor arra a kérdésre, hogy lehet-e tapasztalni a piaci érdeklődést a SZIT cégek árfolyamain. Hozzátette: ezek a cégek hosszútávon akár több tíz éven keresztül működnek, és elsősorban azok számára jelentenek befektetési lehetőséget, akik az ingatlanpiacból hosszabb távon szeretnének profitálni. “Aki erre adja a fejét, az alapvetően abban gondolkodik, hogy egy stabil osztalékot tudjon fizetni folyamatosan a befektetők számára” – mondta Sajgál hozzátéve: ő nem spekulatív, hanem osztalékpapírnak nevezné a SZIT-ek papírját. Akinek ingatlan portfóliója van, nyilvánvalóan emelkedik cégének értéke, ha az ingatlanárak is emelkednek, de a BIF-nek mindig az a szándéka, hogy egy stabil, folyamatos osztalékot tudjon fizetni, ahelyett, hogy egy nagyon komoly árfolyamemelkedés elérésén dolgoznának a cégnél.
Arra kérdésre, hogy mennyire macerás SZIT-et alapítani, Wellmann György elmondta: ha csak az adminisztratív oldalát nézzük, akkor egyáltalán nem. Viszont leszögezte, az már bonyolultabb kérdés, hogy a SZIT-té válni kívánó társaság tulajdonosi szerkezete és tevékenységi köre mennyiben felel meg azoknak a feltételeknek, amit a jogszabály előír.
Várszegi Sarolta ezt némileg vitatta, szerinte a SZIT-törvény elég jól leírja azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelni, például, hogy milyen ingatlanportfólióval lehet rendelkezni, mennyi lehet egy eszköznek a mérlegfőösszeghez viszonyított aránya, milyen lehet az eladósodottság, vagy milyen vezető állású személyek tölthetnek be pozíciót.
A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy elképzelhető-e nagyfokú rivalizálás a következő időszakban a SZIT-ek között. Erre Sajgál Gábor válaszul kifejtette: “Annyira rivalizálunk, mint amennyire, ingatlanfejlesztő, vagy ingatlanhasznosító cégek rivalizálnak egymással”. Sajgál azt is elárulta: abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a másik SZIT-státuszú cég – egy jól behatárolt stratégia mellet – Budapest egy területén tevékenykedik, azt a területet fejleszti, a BIF pedig mindenhol máshol van jelen a fővárosban.
Wellmann György mint a Szecskay ügyvédi iroda szenior ügyvédje azzal folytatta, hogy az ügyvédi irodáknak most érdemes SZIT-ekkel foglalkozni. Nagyon sok cég fontolja, hogy SZIT-té kíván alakulni, amihez a jogi támogatás elengedhetetlen, ezért ez most egy kurrens terület az ügyvédi irodák között – jelentette ki. A Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda ügyvédje, Várszegi Sarolta ezzel nagy vonalakban egyetértett, annyival viszont kiegészítette, hogy most ingatlanfejlesztésre nem alkalmas a SZIT.
Milyen jövőt vetítenek elő a Budapesti Értéktőzsdén? Ezzel kapcsolatban Szalay Rita elárulta, azt remélik, hogy egyre több SZIT-et fognak látni a piacon, de hozzátette, hogy kell ehhez egy kis türelem, hiszen egy cég tőzsdérelépésének a felkészülési ideje lehet akár egy-két év is. Sajgál Gábor némi humorral fűszerezve megjegyezte, hogy ugyan a Csillagok Háborújában mindig csak két sith lehet, ezzel szemben ők remélik, hogy egyre több és több SZIT lesz a tőzsdén.
