Az átoltottság látványos növekedésével már a nyár elejére „kinyílt” az ország, sikerült elhagyni a legtöbb korlátozó intézkedést, a belső fogyasztásra pedig a legjobb kifejezés, hogy kilőtt, mint a rakéta. (Összességében persze van némi hiátus, hiszen a turisztika és az ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások – amelyek nagyban beleszámítanak a fogyasztásba – nemigen tértek magukhoz.)
Azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, amelyek a tartalékaik révén, valamint részleges profilváltással vagy sok esetben központi támogatásokkal át tudták vészelni a járvány első hullámait,
szinte azonnal óriási kapacitás-, illetve munkaerőhiány „kopogtatott be” az ajtón.
Elég csak az építőipari szektorra vagy más, kapcsolódó ágazatokra gondolni, ahol az állami támogatások okán is „pörögnek” a cégek, a vállalkozók, akkora elánnal, hogy a külpiacok felől érkező, igen jelentős áremelkedési nyomás okozott ugyan zavarokat, de érdemben nem fogta vissza a megrendeléseket. Olyannyira nem, hogy például az új építésű lakások az év elejéhez mérten 10-20 százalékkal drágábban is kelendők.
Jó arányok
Ezt az egész nyáron tapasztalt „őrültekházát” kitűnően visszaigazolják a kkv-k helyzetét vizsgáló friss felmérések is.
A már 2004 óta minden negyedévben elkészülő K&H-s bizalmi index szerint a 2021. április–júniusában látott optimizmus csak a 2008-as pénzügyi válságot követően volt nagyobb. A mutató a jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevételt el nem érő társaság üzleti döntéshozóinak a megkérdezésével áll össze. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 tényezőt és azok várt változásait veszik górcső alá.
Az elemzés alapján a kkv-k majdnem harmada számít javulásra ezen a téren, de a mintán belül földrajzilag a fővárosi, a méret tekintetében pedig a nagyobb, 301 millió és kétmilliárd forint közötti forgalmú cégek aránya kiemelkedő.
Nem szabad elfelejteni: a pandémia alatt a vállalatok óriási sebeket kaptak, az index első negyedéves felmérése szerint 32 százalékuk szenvedett súlyos vagy visszafordíthatatlan károkat. Az adatokból az is kitűnően látszik, hogy leginkább a 100 millió forint éves bevétel alatti, nyilván szűkösebb tartalékkal működő, sok esetben kisebb haszonkulccsal dolgozó mikro- és kisvállalkozásokat érintette jobban a krízis.
Majdnem rekord
Nem is akármennyire várják az optimista kkv-k a javulást.
Az említett kutatás friss eredményei alapján ugyanis míg az előző negyedévben a cégek 28 százaléka remélte a következő egy esztendőre vonatkozóan a versenytársakhoz mért erősödését, most már 31 százalék számít erre.
Sőt, a derűlátó társaságok 6 százaléka pozíciójának lényeges javulásával számol. A 31 százalék az index 17 éves történetének a második legkiemelkedőbb értéke. Ennél magasabban csak a 2008-as gazdasági világválság után, 2010 második negyedében állt a mutató. Ekkor a kkv-k 34 százaléka bízott abban, hogy a versenyhelyzete kedvezően alakul.
Erős a konjuktúra
A Századvég szintén a napokban adott ki alapos vállalati konjunktúrafelmérést. E szerint mind a négy általuk mért alindex javulást mutatott augusztushoz képest. Továbbra is az iparági környezet megítélése a legkedvezőbb, az ezt leíró alindex értéke plusz 10-ről 15,3-re nőtt. A legnagyobb javulás – mínusz 12,2-ről –5-re – viszont a gazdasági környezet megítélésében történt, míg az üzleti környezet alindexe –8,2-ről –3,5-re emelkedett. A legkisebb erősödés a termelési alindexben következett be augusztushoz mérten, itt –8,7-ről –5,3-re javult a ráta.
A fenti kutatás részletes eredményei szerint a legnagyobb mértékű erősödés a nyolcadik hónaphoz viszonyítva – a lakossági felmérésben tapasztalthoz hasonlóan – az elmúlt egy év gazdasági folyamatainak a megítélésében történt. Míg augusztusban a megkérdezett cégvezetők 25,9 százaléka mondta azt, hogy a gazdasági helyzet jelentősen, 37,5 százaléka pedig, hogy kismértékben romlott, addig ez a két arány szeptemberre 22,1 és 31,3 százalékra csökkent.
A változatlan gazdasági helyzetet érzékelők hányada 21,5-ről 18 százalékra mérséklődött.
Eközben kismértékű javulást az előző havi 10 után 17,9, míg jelentőset 2,6-et követően 6 százalék tapasztalt. Összességében tehát, bár a vállalatirányítók továbbra is inkább pesszimisták az elmúlt egy év folyamatait illetően, ennek mértéke zsugorodott.
A vállalkozások profitvárakozásai is javultak. Bár a jelentős nyereségcsökkenésre számítók aránya alig változott (3,4 után 3 százalékot tett ki), mérséklődött a kismértékben zsugorodó vagy változatlan profitot váróké (13,2-ről 9, illetve 39,9-ről 32,7 százalékra). Eközben jelentősen, 36,1-ről 46 százalékra hízott a kismértékben növekvő nyereségre számítók aránya, míg a jelentős profitbővülést váróké 4,2-ről 5,8 százalékra nőtt.
Új, vissza nem térítendő KKV-támogatás
A munkavállalói létszám növelése és a kapacitások bővítése céljából vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások, 13,7 milliárd forintos keretösszeg erejéig – jelentette be a minap Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A forrásokat csak a Budapesten és Pest megyén kívül tevékenykedő cégek igényelhetik,
akkor, ha vállalják, hogy működő vagy újonnan létrehozott telephelyükön legalább 3, legfeljebb 25 dolgozóval bővítik a foglalkoztatottak létszámát augusztushoz képest. Egy munkavállalóra maximum 4 millió forint igényelhető, a bérköltségét 8 hónapig finanszírozzák a program keretében, de a nyertes társaság(ok)nak további 8 hónapig kell foglalkoztatni(uk) az így felvetteket. A finanszírozás maximum bruttó 309 ezer forint havi jövedelmet és ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót fedez. A program összesen 4000 embernek segíthet. Jó hír a vállalatoknak, hogy a bértámogatás 60 százalékát előlegként fizetik ki, az elbírálást követően azonnal. A nyertes pályázónak 90 napja van új munkavállalót felvenni.
A cikk a Figyelő hetilap október 7-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
