Az előző év azonos időszakához képest a nemzetközi fuvarozásban 6,6, a belföldi fuvarozásban pedig 14,7 százalékos díjemelkedést mért a DigiLog Consulting, ennek ellenére sem tud még nyereséget elérni a közúti iparág, a fuvarozási költségek drámai megugrása miatt.
Az összköltségek az előző év azonos időszakához képest a nemzetközi fuvarozásban 12,2 százalékkal, míg a belföldi fuvarozásban 19,1 százalékkal emelkedtek, ami annyit jelent, hogy ekkora fuvardíjemelés kompenzálta volna a fuvarozók költségeinek emelkedését. Ennek több mint kétharmada a használatarányos útdíj extrém növekedéséből származott. A hazai tarifák átlagosan 50–60 százalékos növekedése mellett 80–85 százalékkal nőtt a német, és 8–12 százalékkal az osztrák útadó is.
Ennél arányaiban kevésbé jelentős a többi költségtétel változása:
- az üzemanyag 10,
- a gépjárművezetői bérek 8–12,
- az amortizáció 5–8
- és a lízingkamatok 15–21
százalékos emelkedése, mert ezek hatása az összköltségre mindössze 3–4 százalékot jelentett a súlyozás után. A forint gyengülése kismértékben segítette a nemzetközi cégek eredményét. A fuvarozók szorult helyzetükben jelentősen javították ugyan hatékonysági és termelékenységi mutatóikat, ezzel csökkentették a fajlagos költségüket, de így sem sikerült az önköltségüket az elérhető díjak alá csökkenteni 2024 II. negyedévében. A költségadatokból az is kitűnik, hogy az előző évhez viszonyított extrém költségemelkedés az idén már nem folytatódik, mivel 2024 Q1-hez mérten 2024 Q2-ben csupán 0,4–1,3 százalék volt a növekedés.
A jelenlegi díjakon nem éri meg fuvarozni
A tetemes díjemelések ellenére sem sikerült még teljes mértékben áthárítani a 12,2–19,1 százalékos költségemelkedést az április és június közötti időszakban. A nemzetközi fuvarozás esetében 4,4, a belföldi fuvarozás esetében további 5,6 százalékos díjemelésre lett volna szükség a nullszaldóhoz, de a fuvarpiaci kapacitásfelesleg nem tette lehetővé ezt az emelési mértéket.
A gazdasági környezet nem támogatta eléggé a díjemelést
A túlkínálat fő oka a visszaeső gazdasági teljesítmény miatt lecsökkent árumennyiség . A hazai GDP még 1,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, de az előző negyedévhez viszonyítva már 0,2 százalékos visszaesés mutatható ki a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Hosszú idő után először teljesítettünk gyengébben, mint az EU27 átlaga. A kiskereskedelmi forgalom 3,1 százalékos növekedést produkált ugyan negyedéves átlagban, de az ipari termelés 2,3 százalékkal elmaradt 2023 Q2-es teljesítményétől. A külpiacaink is rosszul teljesítenek.
Különösen a német gazdaság gyengélkedése húzza vissza az ipari termelésünket, aminek következtében a negyedéves exportvolumen 4,3, az importforgalom pedig 5,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi mértéktől. Így nem csoda, hogy az áruszállítási teljesítmény is visszaesett. Az előző év azonos időszakához képest még láthatunk egy szerény 1,1 százalékos többletet, de az előző negyedévtől már 2,7 százalékos elmaradás mutatkozik az árutonna-kilométerben mért szállítási adatokban.
További díjemelések várhatók
Annak ellenére, hogy a rövid távon borús gazdasági kilátások nem kecsegtetnek növekvő szállítási igénnyel, a fuvardíjak további növekedése várható; mivel nem sikerült teljes mértékben áthárítani a költségek növekedését, így a veszteség minimalizálása miatt tovább csökkenhet a járművek száma. A fuvarozók egyéves veszteséges üzemelés után már nem képesek finanszírozni a növekvő költségeket, és akár flottacsökkentés árán is, de emelni kényszerülnek, hogy elkerüljék a csődöt.
A folyamat felgyorsulását jól jelzi, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva ugyan még több a kamion a közúti piacon, de az előző negyedévhez képest már csökkenés érzékelhető. 2024 Q2-ben 4,3 százalékkal visszaesett az először forgalomba helyezett vontatók száma. A mikrovállalkozások körében növekvő csődök száma szintén hozzájárul a kényszerű kapacitáscsökkenéshez, ami a forgalom fellendülése esetén már kapacitáshiányt fog okozni.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: PuzzlePix/Shutterstock
