Nagyobb fordulatra vált a felnőttképzés

Hírek Figyelo.hu
Bár jogilag már több mint egy éve hatályba lépett a szak- és felnőttképzés megújítása, utóbbi területen jelenleg is folyik az átalakítás.

Öles betűkkel hirdeti a legtöbb felnőttképző a honlapján, hogy az ágazatot érintő jogszabályváltozásokat követően is megannyi kurzus várja a tanulni akaró nagykorúakat. A promócióra és a tájékoztatásra szükség is van, mert elsőre nem feltétlenül egyértelmű az érdeklődők számára, hogy milyen változások is zajlottak le az elmúlt hónapokban.

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) mentén szerveződött rendszer megszűnése nagy nyilvánosságot kapott a közelmúltban. Az viszont, hogy mi következik-következett utána, már kevésbé. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) a felnőttképzés megújításáról megjelentetett kiadványából kiderül: az OKJ-ra épülő szisztéma véget érésével – noha az utolsó ilyen kurzusok a legtöbb helyen még zajlanak – a felnőttképzők már „csak” úgynevezett részszakmákat oktathatnak, illetve szakképesítésekre felkészítő és egyéb képzéseket indíthatnak. A százhetvenhét alapszakmát a múlt év szeptembere óta kizárólag az iskolarendszerben oktathatják szakképző centrumok.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a döntéshozók nyugdíjazták volna az évről évre több százezer embert bevonzó felnőttképzést, sőt.

Az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára éppen a napokban hangsúlyozta egy szegedi munkaerőpiaci rendezvényen: a kabinet az ágazat átalakításával lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak arra, hogy rugalmasan tudjanak reagálni a technológiai változásokra. A kormányzat a felnőttképzés megújításával mérhetővé teszi az eredményeket, a munkaerőpiaci kereslethez igazodó, kimenetvezérelt rendszert alakít ki, jelentősen csökkenti az adminisztrációt és növeli a képzésben részt vevők számát – sorolta György László.

A mintegy százhúsz tagot tömörítő Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) az elnöke a Figyelő érdeklődésére egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy

a 2020. december 31-ig elindított OKJ-s kurzusokat be lehet fejezni, így tehát, mint említettük, jelenleg is sok fut még ezek közül.

S mivel a jogszabály nem tiltotta meg, hogy e csoportok munkájába menet közben is be lehessen kapcsolódni, több intézmény élt a lehetőséggel – a képzést még időben elindította ugyan, de a résztvevők többsége érdemben csak most kezd járni az órákra. Így találkozhatunk mind a mai napig olyan felhívásokkal, amelyek – habár a határidő már lejárt – OKJ-s tanfolyamokat hirdetnek – magyarázta Zsuffa Ákos. Megerősítette továbbá, hogy a felnőttképzői szegmensben a hetvenhárom részszakmának az oktatása és az úgynevezett programkövetelmények alapján folytatott szakképesítések léptek az OKJ helyébe. Ezek felfutó rendszerben el is indultak ez év őszén. S vannak köztük olyan területek – ilyen például a pénzügy –, ahol már most olajozottan zajlik a tanítás. Eddig egyébként a piacnak nagyjából a fele igényelte meg a módosítások következtében szükséges új engedélyt.

A törvényhozás a számonkérési struktúrát szintén átalakította.

Létrejöttek az akkreditált vizsgaközpontok, szám szerint eddig tizennégy, de a kör folyamatosan bővül. Az FVSZ vezetője szerint ez azért volt fontos, mert így kettévált a képzés és a megmérettetés helyszíne, ami jobban biztosítja az objektivitást. Lényegesnek tartotta egyúttal hangsúlyozni, hogy az új szabályok alapján zajló kurzusok végeztével és a sikeres vizsga után a korábbiéval megegyező értékű bizonyítványt kapnak a résztvevők. A módosítások között megemlítette az ugyancsak megreformált adatszolgáltatási szerkezetet, amelyet egységesítettek, észszerűsítettek.

Várható továbbá – folytatta a szakember –, hogy jövőre elkészül a felnőttképzés pályakövetési rendszere. Ez arról ad majd áttekintést, hogy az állam vagy az Európai Unió által pénzügyileg támogatott képzésekben részt vetteknek miként alakult a munkaügyi sorsa, vagyis milyen hatékonyságú volt a közpénzfelhasználás. Előreláthatólag bevezetik ennek az „inverzét” is, egy munkaerőpiaci előrejelzőt. Ez azt segíti majd elő, hogy a felnőttképzésben tanulókat kifejezetten olyan munkakörökre készítsék fel, amelyekre konkrét piaci megrendelői igény van. „Így nem fog előfordulni, hogy valahol például kosárfonókat és nemesfémbecsüsöket képeznek, amelyek ugyan nagyon jó szakmák, de lehet, hogy egy ilyen nyitott álláshely sincs az adott régióban” – világított rá a munkaerő-prognózis fontosságára Zsuffa Ákos.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.

(Borítókép: Getty Images)

További anyagaink