A műanyag flakonok évtizedek óta fontos szerepet játszanak az életünkben. Történelmük egészen a 80-as évekig nyúlik vissza, amikor is Nyugat-Európába berobbant a PET-palack, innentől pedig megjelentek a műanyagba csomagolt étolajok és szénsavas üdítőitalok. Azóta is virágkorukat élik, ma már szinte elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az üzletekben ne sorakozzanak a polcokon egymás mellett a különböző méretű és formájú műanyag flakonok.
A PET-palackok több szempontból is előnyösnek, kényelmesnek tűnnek a vásárlók számára. Olcsóbb, mint az üveg – ami bár visszaváltható, de ez egyáltalán nem vigasztalja a vevőt – és, ha már kiürült, egyszerűen újratöltjük, vagy a szelektív hulladékgyűjtőbe dobjuk. Ezutóbbi jó ötletnek bizonyulhat, de köztudottan világszinten is jóval kevesebb műanyag hulladékot hasznosítunk újra, mint amennyit termelnek és amennyit elhasználunk. Hazánkban ennek kiküszöbölésére vezették be a visszaváltó rendszert, amiről korábban ITT írtunk részletesebben.
Az újratöltés sem biztos, hogy jó opció, ezzel ugyanis komoly egészségügyi kockázatnak tesszük ki magunkat a mikroműanyagok miatt. Az UV sugárzás és több egyéb tényező miatt a műanyag szerkezete elkezd megbomlani, emiatt pedig szemmel nem látható darabok kerülnek az italunkba, amit szakértők mikroműanyagoknak neveztek el.
Súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek
Az utóbbi időkben egyre többször kerül szóba a mikroműanyagok problémája, amit nap mint nap bevisszünk a szervezetünkbe. A levegőben, az ételekben, az italokban, a vizekben és még a talajban is ott van, így szinte lehetetlen elkerülni. Sőt, már a kisbabákat, illetve a szülés előtt álló nőket is veszélyezteti, de erre később még visszatérünk.
Kutatók évek óta vizsgálják a műanyag káros hatásait, amiről megdöbbentő adatok derültek ki. Egy liter ásványvízben több százezer, 5 milliméternél kisebb részecske van, így, ha betartjuk a napi 3 literes vízfogyasztást, akkor csak ezzel milliós mennyiségű mikroműanyagot viszünk be a szervezetünkbe. Dr. Fekete Bálint András, a Czeizel Intézet klinikai genetikusa a Tényeknek elárulta, az új tanulmány adatai sokkal nagyobb értéket mutatnak, mint amit a kutatók korábban gondoltak. Ez pedig súlyos egészségügyi kockázatot jelent, a szervezetben ezek a részecskék gyulladást provokálhatnak, sejthalált is okozhatnak, sőt, akár különböző sejtszintű jelátviteli folyamatokat zavarhatnak meg.
Nyilván ezek a folyamatok aztán magasabb rendű működésekben játszanak szerepet, mint például a hormonrendszer egyensúlya, az immunrendszernek a funkciói, vagy a szív- és érrendszer vagy a tumorképződés – mondta a szakértő
Meddőséget is okozhat a műanyag
A tumorok képződése, a sejthalál és a hormonrendszer felborítása mellett meddőséget is okozhatnak a mikro, illetve a nano-műanyagok. Ezek a szemmel már nem látható apró darabok ugyanis beépülnek az emberi szövetekbe és ott kezdenek el oldódni és végső soron ártani.
A baj egyre nagyobb, a kutatók egyre részletesebben tárják fel a műanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásait. A női és férfi meddőség viszont csak az egyik terület, ahol kongatják a vészharangot.
Fotó: Shutterstock
Súlyos betegségek kiváltó oka is lehet
Dr. Fekete Bálint András a Tények Plusznak adott interjújában több konkrétumot is elárult. Ezek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek csoportja, a daganatos betegségek csoportja, illetve nagyon sok endokrin szabályozási zavar, tehát hormonális betegségek, akár az is, ha valaki nem tud teherbe esni, azaz az infertilitás problémái
– utalt vissza a genetikus.
Hogyan kerül a szervezetünkbe?
A parányi darabkák elsődlegesen a táplálékláncon keresztül jutnak az emberi szervezetbe.
A tengerekben és az óceánokban úszó műanyag szemétszigetek – melyek nagy része PET- palack – a hullámzás hatására állandóan morzsolódnak. Ezek a részecskék vagy lebegnek a vízen vagy a tengerfenékre érve algák telepedhetnek meg rajtuk, melyeket rákok esznek meg.
A rákokat viszont a halak, a halakat pedig mi, az emberek fogyasztjuk el a bennük felgyülemlett mikro, illetve a nano-műanyagokkal együtt.
Hogyan károsítja a sejtjeinket? Sejt szinten le lehet bontani, hogy mi is az, amit a mikroműanyag magában a sejtben csinál. Azt látjuk, hogy sejtszintű nekrózist, azaz elhalást vagy gyulladást okozhat
– ismertette a szakértő. A PET-palackokból származó anyagok például egy üdítőből a férfi szervezetbe kerülve károsíthatják a spermiumokat, de a nőkre is visszafordíthatatlan hatással lehetne
Mit tehetünk ellenük? Mindenkinek erre érdemesebb lenne jobban figyelni, de a várandósoknak különösen. Próbáljuk meg elkerülni a műanyagok bevitelét. Első lépésben nagyon fontos, hogy elkezdjük mellőzni a PET-palackokat, helyette olyan italokat fogyasszunk, melyek alumíniumban vagy üvegben érkeznek
– hangsúlyozta Dr. Fekete Bálint András, majd hozzátette, hogy a palackozott üdítőkkel a korábban gondoltnál százszor több mikroműanyag kerül a szervezetünkbe.
Alternatívák
Míg a PET-palackot alumíniumra vagy üvegre cseréljük, addig az egyszer használatos műanyag szatyrokat szövettáskákra, a műanyag tálcákat üvegedényekre. A ruházatunkat is érdemes megválogatnunk, a poliészterből készült daraboktól ajánlott megválnunk. Ezekkel a kis, ám annál következetesebb lépésekkel nem csupán magunkat tudjuk megmenteni, hanem gyermekeinket és a bolygónkat is meg tudjuk védeni.
A cikk itt található.
Címlapfotó: Shutterstock
