Nagy tétje van az olasz választásoknak

Hírek
Az olasz politikai élet mindig is a kormányválságokról volt híres. A 2008-as pénzügyi válság után a recesszió - kevésbé rossz esetben a stagnáló gazdaság -, a hosszú távon fenntarthatatlan államadósság, valamint a bankválság fenyegető réme riogatta a befektetőket. Március 4-én általános választásokat tartanak az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságában. A Bloomberg összegyűjtötte, hogy mi a tét.  

A voksoláson eldől, hogy a hagyományos politikai elit ellen szerveződött, erősen euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom képes lesz-e magához ragadni a kormányrudat. Erre esélyeik megnőttek, hiszen az új választójogi törvény ösztönzi a pártszövetségek megkötését. Legfőbb ellenfelük a jelenleg kormányzó balközép Demokrata Párt, amelynek vezetője Paolo Gentiloni miniszterelnök. A jobboldali koalíció tagja az Öt Csillag mellett a Silvio Berlusconi által vezetett Forza Italia, a migránsellenes Északi Liga, valamint a szélsőjobboldali Olasz Testvérek. Ez a pártszövetség egyébként a közelmúltban megnyerte a szicíliai regionális választásokat. A közvélemény-kutatások szerint azonban a szövetség egyik tagja sem lenne képes parlamenti többséget szerezni saját jogán. Így elképzelhető, hogy a választások parlamenti patthelyzethez vezetnek. Ebben az esetben az újra kiírt voksolásig Gentiloni kormányozná az országot.

Mit jelent az új választójogi törvény

Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a pártok koalícióban induljanak a képviselői helyekért. Ezt a lehetőséget azonban az Öt Csillag kizárta. Alessandro Di Battista, az Öt Csillag egyik vezető személyisége egyenesen “államcsínynek” nevezte a törvényt. Ez ismét a patthelyzet, a megismételt választások irányába mutat.

Hogy reagálnak a piacok?

Idegesen. A 10 éves futamidejű olasz állampapírok hozama tavaly október vége óta 2 százalék felett áll. A piacok nem csak a törvényhozási patthelyzet miatt aggódnak, de azért is, mert az Öt Csillag népszavazást írhat ki az ország eurozóna tagságáról. Ha az olaszok kilépnek a közös valutaövezetből, akkor az eurónak annyi. A párt programjában szerepel a bankrendszer alapos átvizsgálása, valamint a kilépés az Európai Stabilitási Mechanizmusból. (Az ESM az eurozóna mentőöve a bajba jutott államok számára. A segítségért cserébe azonban a saját szájuk íze szerinti gazdaságpolitikai programot írnak elő.) Az olasz gazdaságot érzékenyen érintheti az is, hogy az Európai Központi Bank gazdaságélénkítő kötvényvásárlási programja a végéhez közeledik.

Mennyi az esélye, hogy kilépnek az eurozónából?

Az Öt Csillag és az Északi Liga az utóbbi időben egyaránt enyhített euróellenes retorikáján. Luigi Di Maio, az Öt Csillag miniszterelnökjelöltje az eurozónából való kilépésről tartanadó népszavazást az “utolsó eszköznek” nevezte az EU reformjainak kikényszerítésére. A referendum kiírásához az alkotmány módosítása is szükséges lenne, kérdés, hogy meglenne-e az ehhez szükséges törvényhozási felhatalmazás.

Mennyire súlyos az adósságválság?

Az olasz államadósság a GDP 130 százaléka, Görögország után a második legnagyobb az eurozónában. Az Európai Bizottság “a sérülékenység nagyon erős forrásának” nevezte ezt a szintet. Az Öt Csillag győzelme esetén felvetődik az eurozónából való kilépés, ami még nagyobb kétségeket ébreszt az adósságszint fenntarthatóságával kapcsolatban. Ugyanakkor az olasz államadósság nagyjából fele hazai kis – és intézményi befektetők kezében van. A külső kitettség így nem annyira fenyegetően nagy arányú.

Mennyire beteg az olasz bankrendszer?

Az elmúlt két évben az olasz bankok állami megsegítése nagy pénzügyi és politikai terhet rótt az eurozónára. Az alapproblémák régiek: a kapcsolati tőke előnyben részesítése, a politikusok, a szakszervezetek, az alapítványok holdudvarának gazdaságilag nem kifizetődő támogatása.

Ki vezeti majd Olaszországot?

Ha nyer az Öt Csillag, akkor Sergio Mattarella elnök Di Maiot bízza meg a kormányalakítással. Valószínűleg koalícióra lesz szükség, ennek összehozása azonban nem lesz könnyű. Matteo Salvini, az Északi Liga vezetője ugyan tett arra utaló kijelentéseket, hogy beszállnának. Elképzelhető egy nagykoalíció is, annak részese lenne Berlusconi Forza Italia-ja, valamint a Demokrata Párt. Egy ilyen megalakítását azonban nagyon megnehezíti, hogy dönteni kéne a vezetőről. Matteo Renzi, a demokraták vezetője, volt miniszterelnök két hónapja járja az országot és próbálja maga mellé állítani a balközép maradékát. Berlusconi Matteo Salvinivel küzd a jobbközép vezetői posztjáért. Ráadásul egy 2013-as adócsalási ügy miatt el van tiltva a köztisztviselői pozíciótól. Így még az is elképzelhető, hogy újra Gentiloni lesz a miniszterelnök.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink