A magyar gazdaság zakatolását a dualitás jelentős mértékben visszafogja. A két legfontosabb törésvonal a hazai és külföldi vállalatok, és a nagy-, illetve kis- és középvállalatok között érzékelhető. Ezeket azért szükséges oldani, mert a dualitás csökkentése jókora lökést adhat a gazdaságnak, írja a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető szerint célul tűzték ki, hogy 2030-ra a GDP-arányos exportunk a jelenlegi, hatvan százalékot meghaladó szintről elérjen száz százalékig, a beruházási ráta pedig 25 százalék fölött maradjon, miközben a feldolgozóipar részesedését a gazdaságunkból húszról harminc százalékra növeljük.
Az újraiparosítás és az exportrobbanás a munkaerőpiac szintlépésével együtt valósul meg, ahol a foglalkoztatási rátát 80-ról 85 százalékra növeljük. Ezek a részcélok együttesen biztosítják, hogy fő célunkat, az uniós fejlettség kilencven százalékának elérését is megvalósítsuk – írja a miniszter, hozzátéve, hogy a felzárkózást nem segíti, hogy a külföldi irányítású vállalatok közel két és félszer hatékonyabbak (magasabb munkatermelékenységűek) a hazaiaknál Magyarországon, azaz többet hoznak ki kevesebből, okosabban és hatékonyabban működve.
A miniszter hangsúlyozza, hogy az első stratégiai feladata a kormánynak, hogy még eredményesebben segítse a hazai vállalatok nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódását. A bekapcsolódásnak legalább két lépcsője lesz, ugyanis a nagy nemzetközi cégek alatti közvetlen első kör beszállítói (Tier 1) között kisebb a magyar jelenlét és domináns a külföldi részesedés, jelenleg még inkább csak a második körös beszállítók (Tier 2) között veszik fel a versenyt a hazaiak a külföldiekkel.
Míg ma a „Tier 2”-ban a hazai vállalatok 45 százalékos részesedéssel rendelkeznek az árbevétel tekintetében, addig a „Tier 1”-ban a magyar árbevételi részesedés húsz százalékon áll.
Ha a legfőbb beszállítók között több magyar tulajdonú vállalat tud megjelenni, akkor abból az egész hazai gazdasági szféra profitálni fog, mivel ezek a cégek olyan ösztönző környezetbe kerülnek, amelyben garantáltan tovább csökkentik termelékenységi lemaradásukat.
Több exportképes magyar tulajdonú kkv-t és nemzeti bajnokot!
Ugyanakkor nemcsak erős magyar beszállítók felépítését kell elősegítenie a kormánynak, hanem azt a vállalati tömeget is fel kell építeni, amely egy erős termelékenységi szintet elérve már csak méretében áll a külföldi nagyvállalatok alatt. A magyar nagyvállalatok termelékenysége a kis- és középvállalati termelékenység kétszerese, azaz itt is található egy kisebb törésvonal hazai szektor közepes- és nagyvállalataira is szükség lesz ahhoz, hogy az exportból származó teljes árbevételből ne a külföldi vállalatok részesüljenek csaknem háromnegyed részben.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Getty Images
