2025 tényleg az áttörés és fordulat éve, rengeteg olyan mutatószám van, ami a fordulatot mutatja – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság „Merre tart a hitelezés” című konferenciáján. A tárcavezető szerint 8 ilyen mutató van, alátámasztja, hogy fokozatosan javul a makrogazdasági környezet.
Úgy látja, a lakosság esetében egyértelmű fordulat látszik a hitelezésben, ráadásul a kiskereskedelmi forgalom januári adatai is nagyon jók lesznek az online pénztárgépek adatai alapján.
Repülőrajt, fordulat, ez mind működik – fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve, a lakossági hitelezés mellett szerinte a vállalati hitelezés is idén be fog indulni.
Hangsúlyozta, minél alacsonyabb a kamatláb, annál nagyobb a kereslet a hitelek iránt, ezért fontos, hogy a Széchenyi kártya programban a kamatszint 3 százalékra csökkent. „Hiszek abban, hogy az alacsonyabb kamatláb erősíti a keresletet”.
A lakossági hitelezésről azt mondta, hogy tavaly elérte a 10 százalékos növekedést, ami az EU élmezőnyéhez tartozik. Szerinte azt is lehet látni, hogy a második legnagyobb volt tavaly a lakás hitelállomány bővülés, ráadásul soha ennyi hitelt nem helyezett ki a bankszektor, mindezt úgy, hogy ezek döntő része piaci hitel volt.
Bőven lenne tere a hitelezésnek a lakáspiacon
Nagy Márton szerint a hitelállomány GDP arányában nevetséges alacsony szinten van, kevesebb, mint a GDP 10 százaléka, miközben a saját tulajdonú lakásállomány 80 százalék fölötti. Ez mind azt mutatja, hogy nálunk nagyon alacsony a hitelpenetráció, tehát bőven lehetne még hitelezni, ezért nem tekinthető veszélyesnek ez a szint.
A miniszter hozzátette, ma egy átlagos hitelszerződés 20 millió forintnál jár.
Ezzel együtt szerinte óvatosan kell bánni a lakáshitelállománnyal, mert közben a lakásárak emelkednek. 2010-hez képest a lakáshitelállomány reálértéken alacsonyabb szinten van, ami azt mutatja, hogy ez a hitelkiáramlás az árakhoz képest nem tekinthetőek magasnak. Azaz reálértéken sokkal nagyobb tere van a lakáshitelállomány bővülésnek, tette hozzá.
Beigazolódott, amit vártunk, a lakáspiacon őrület és iszonyú kereslet van – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy idén 550 milliárd fog kiáramlani idén az állampapírokból, ebből csak az első negyedévben 250 milliárd forint. Ez az összeg lényegében a lakáspiacra megy, tehát több tíz milliárd forint jelenik meg. Ugyanakkor látják azt is, hogy az árak emelkednek, ezért fontos a lakáspiaci tőkeprogram, szerinte idén sokkal több lakás fog felépülni, de az igazi áttörés 2026-ban jön, amikor 20 ezer fölött lehet ismét az újonnan átadott lakások száma.
Még nem történt meg a fordulat a vállalatoknál
A vállalatok hitelezésénél nincs fordulat, jelezte Nagy Márton, aki szerint ugyanolyan arányban vesznek fel hazai és külföldi bankoktól, valamint forint és deviza hitelt. Ezt ő nem tartja azonban kórosnak, nem gondolja, hogy probléma lenne ebből.
A penetráció nagyon alacsony ezek miatt, szerinte iszonyú alacsony szintről jövünk fel. Hangsúlyozta, hogy a bankoknak egyre nagyobb hajlandóságot kellene mutatniuk a vállalati hitelezés terén.
A gond, hogy sokkal nagyobbak itt a kamatok, mint a lakáspiac esetében, ugyanis 9-10 százalékos kamatokról beszélünk.
Ez a kamatláb nem alkalmas arra, hogy a hitelezés elinduljon – tette világossá Nagy Márton. A kkv hitelek fele lényegében támogatott hitel, szerinte csak azért tudnak működni, mert van Széchenyi kártya hitel és volt egy Baros Gábor Hitelprogram, amivel el tudták kerülni, hogy vállalatok bajba kerüljenek. Az állam jelentős összeggel támogatja a költségvetésből a kkv-kat a Széchenyi kártya programon keresztül, ez jelenleg 300 milliárd forint terhet jelent az államnak.
Az alacsonyabb kamatláb beindítja a hitelezést
Jelezte, hogy rendkívül erős volt a november és december annak köszönhetően, hogy levitték 5 százalékra a beruházási hitelek kamatát, ami jelentős hitelkeresletet generált. „Nem igaz, hogy nincs hitelkereslet alacsonyabb kamatláb mellett”, fogalmazott Nagy Márton, aki a Demján Sándor Program kapcsán több adatot ismertetett: ugyan nincs gazdasági kereslet, de a kkv-k 37 százaléka kapacitásnövelésre adott be igényt a beruházási hiteleknél, a többség hatékonyságjavulásra költ, például IT fejlesztésre vagy energiahatékonyságra.
Ismertetése szerint sok cég érkezett az építőiparból és az idegenforgalomból, területileg is nagyon kiterjedt a vállalati kör. A miniszter úgy látja, a vállalati hitelezésen jó fordulatot tudnak idén elérni a programnak köszönhetően.
Várjuk azt, hogy ha tud, akkor a nemzeti bank is segítsen be – üzent a március 4-vel felálló új jegybanki vezetésnek is a miniszter, aki szerint nem csak a kamatlábon keresztül tud segíteni a jegybank.
Fotó: Vémi Zoltán/ Világgazdaság
