Amíg a tavalyi év az infláció letörésnek éve volt, addig 2024 a gazdaság újraindításáról szól 2-3 százalékos növekedéssel – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Győrben a Figyelő és a Kisalföld szervezésében tartott kétnapos gazdaságfejlesztési konferencián a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.

Nagy Márton gazdaságfejlesztés miniszter a helyreállítás pontjairól beszélt. Fotó: Világgazdaság / Vémi Zoltán

Felvételezve az orosz-ukrán háború befejezését 2025-ben, jövőre már négyszázalékos növekedéssel számolhatunk. A fogyasztás, a beruházás és az export egyaránt látványosan növekedhet 2025-ben és 2026-ban. Külső háttérként említette a külpiacok és ezen belül Németország gyengélkedését, hozzátéve, hogy az unió átlagos fejlődési ütemétől is elmarad a közösség egyik legnagyobb gazdasági szereplője. Németországba a magyar export 26 százaléka irányul, ez az arány alacsonyabb a korábbiaknál. A kivitel a járműgyártáshoz és már az akkumulátorokhoz kapcsolódik.

A helyreállításra hat pontot említett a miniszter. Az első a fogyasztás helyreállítása: tavaly a kiskereskedelmi forgalom 7-8 százalékkal esett, februártól viszont már növekedést mutat, ahogyan az idegenforgalom is, beleértve a fővárost és a vidéket is. A reálbérek növekedésének hatása itt már megmutatkozik – húzta alá Nagy Márton.

A magas infláció vetette vissza leginkább a fogyasztást, a második legnagyobb ilyen tényező a reálbér-csökkenés volt. Januárban tíz százalékkal nőttek a reálbérek (az év során 5-6 százalékos növekedés várható) a februári infláció csupán 3,4 százalék volt. Mindebben szerepe volt annak is, hogy a legkisebb keresetek december elsejével, és nem az év első napjával növekedtek. Ehhez jöttek hozzá az ágazati bérfejlesztések és a tizenharmadik havi nyugdíjak.

Tavaly mérséklődött a beruházási aktivitás, azonban továbbra is kiemelkedő a magyar beruházási ráta – a vállalati esett vissza a legkevésbé. A vállalatok szerint a fő hátráltató tényezők az alapanyagárak és az energiaárak voltak – az infláció közvetve jelent meg, a cégeket a kamatstop védte a törlesztőrészletek drasztikus növekedésétől.

A közeljövőben számos gigaberuházás aktiválódik Magyarországon, ilyenek a BMW és a CATL – emelte ki Nagy Márton. A beruházásokat célzott iparági beruházási programokkal segítették – jegyezte meg.

Nagy Márton beszélt arról is, hogy tavaly az export értéke 3,2 százalékkal csökkent, az év végén az akkumulátorexport enyhe visszaesést mutatott. Az energiaárak ugyanakkor normalizálódtak, lényegében megfeleződött Magyarország energiaszámlája.

Mondott egy meglepő tényt is a miniszter: a magas foglalkoztatottság mellett emelkedett a munkanélküliségi ráta: ez annak köszönhető, hogy az inaktívak elkezdtek állást keresni, nőtt az aktivitás. Azaz nem az állásukat vesztették el az emberek, hanem az inaktívak kezdtek el aktívan keresni. Továbbra is 4,7 millió felett van a foglalkoztatottak száma. Főleg az alacsonyabb végzettségű fiatalok és a nyugdíj előtt állók léptek be a munkaerőpiacra. Csak az átmeneti emelkedés tekinthető pozitívumnak, középtávon szakképzéssel, felnőttképzéssel kell csökkenteni. Főleg a nagy ipari parkok környékén könnyebb elhelyezkedni – fűzte hozzá. Hozzátette, zajlik egy belső átrendeződés is, a közigazgatás irányából a versenyszférába és csökken az üres álláshelyek száma is.

Kormányzati eszközként említette a munkahelyi képzéseket támogató programokat, beleértve a munkahelyi képzéseket, a sofőrhiányt csökkentő programokat és a munkába állást segítő korcsoportoknak szóló célzott intézkedéseket.

Végül szólt a hitelezésről is: a kamattámogatott hitelek betöltötték a szerepüket, az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt is előtérbe kerülhetnek ismét a piaci hitelek. A csok plusz esetében jelentős érdeklődést várnak, február végéig 49 milliárd forint értékben fogadtak be kérelmeket, a támogatás javát használt lakásokra igényelték. Hamarosan indul az energiahatékonysági felújításokat célzó otthonfelújítási támogatás is és június végéig velünk marad a lakossági kamatstop. Az azonnali kivezetését Nagy Márton korainak tartja, mert a hirtelen megszüntetése veszélyezteti a gazdaság újraindítását. Fokozatos kivezetést helyezett kilátásba. Céges oldalról a Széchenyi kártya említhető sikertörténetként, az Energiaügyi Minisztériummal közösen pedig hamarosan bejelentik az új otthonfelújítási támogatást.

Nekünk nincs más választásunk, mint Béccsel vagy Pozsonnyal versenyezni

A megye kétarcú, van egy erőteljes agglomeráció Győrrel és Mosonmagyaróvárral – lakosságarányosan akkora vonzáskörzet, mint a fővárosi -, de a van egy másik terület, mint a Rábaköz, ami nagyon sok veszteséget szenvedett el az elmúlt időszakban – mondta Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Rémutatott, a nyugati régió mindössze 2 százalékot fejlődött az elmúlt 20 évben.

A kamara elnöke szerint ez megdöbbentő, aminek keresni kell az okait. Ebben szerinte a környező gazdasági régiók elszívó hatása játszhatja a szerepet, mint Graz, Pozsony, illetve Bécs.

Hangsúlyozta, kell egy székhely, de Győr a 130 ezres lélekszámával nem elegendő, legalább 200 ezresre kellene bővíteni. Mindenesetre tárgyaltak többször is a megyei kamarákkal a kitörési pontokról, ennek keretében létrehoztak egy gazdaságfejlesztési munkacsoportot. 200 olyan vállalkozót nyertek meg, akik vizsgálták a feltételeket. Ilyen kitörési pontot nevesítettek:

1. a járműipar, amivel viszont az a gond, hogy míg országosan 25,5 százalék, addig Győr-Moson-Sopronban ez 74,2 százalékát adja a gazdasági teljesítményének ami óriási kitettséget jelent,
2. logisztika – állami beavatkozás nélkül azonban nem fog működni a kamara elnöke szerint, fontosnak nevezte az M8-as és az M1-est összekötő M81-es megépítését.
3. turizmus
4. a mobilitás új útja

Együttműködnek a Széchenyi Egyetemmel, aminek keretében létrehozták UniChamb Kft, a tudás-és technológia transzfert átadásának céljával.

Azt üzeni a nemzetgazdasági miniszternek, hogy olyan vállalatok kapjanak támogatást Magyarországon, akinek van fejlesztési terve. Szerinte nagyon sok felesleges pénzt költöttünk el eddig. Ha nincs elképzelése, akkor ne kapjon – szögezte le Pintér-Péntek Imre.

– mondta, hozzátéve, hogy összefogásra is hitre is szükség van a kitöréshez.

Borítókép: Világgazdaság/Vémi Zoltán