Nagy István közölte: ötvenezer közfoglalkoztatottat irányítana át a versenyszférába az agrárium számára a munkaerőhiány okozta feszültségek oldására.
Magyarországon 103 ezer hektár területet öntöznek, holott ennek duplájára van engedély, igény pedig 400-500 ezer hektár locsolására lenne – húzta alá az agrárminiszter-jelölt utalva arra, hogy ennek az igénynek a kielégítését feladatának tekinti.
Nagy István tarthatatlannak nevezte, hogy bizonyos termékek, például a szója feldolgozására nincs elegendő kapacitás az országban, és az itthon előállított, külföldön feldolgozott árut vissza kell vásárolni.
A tárcavezető-jelölt hangsúlyozta, jelenleg minden kockázatot a termelők viselnek, akik sokszor önköltség alatti áron kénytelenek eladni termékeiket. A kockázatokat meg kellene osztani a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között – tette hozzá.
Fotó: Nagy István agrárminiszter-jelölt (k) a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén az Országgyűlés Irodaházában 2018. május 14-én.
A miniszterjelölt tervei közé tartozik továbbá a nagyjából 300 ezer tulajdonost érintő közös osztatlan földterületek felszámolása, ez a tulajdonviszony ugyanis sokszor gátja a sikeres gazdálkodásnak.
Kihívás a fiatalokat inspirálni, hogy képességeiket a magyar agrárium szolgálatába állítsák – mutatott rá Nagy István, aki szerint hiába nevezzük a mezőgazdaságot kulcságazatnak addig, amíg az ifjabbak elfordulnak tőle.
A miniszterjelölt szerint jobb megélhetési feltételek biztosításával, tudásalapú fejlesztésekkel és a duális képzés folytatásával lehetne a fiatalok számára vonzóbbá tenni a mezőgazdaságot. Áldozatot kell hoznia a versenyszférának is, különféle ösztönzési eszközökre lenne szükség – emelte ki.
Az afrikai sertéspestis problémájának a kezelése komoly erőfeszítést igényel – hangsúlyozta Nagy István jelezve azt is, hogy a tenyésztett állatállományt nem veszélyezteti a betegség.
Cél az erdősített területek növelése, a jelenlegi 21 százalékról 22 százalékra – mondta a mezőgazdasági tárca várományosa.
Magyar Zoltán (Jobbik), a bizottság egyik alelnöke kérdésére Nagy István elmondta, a vidékfejlesztés teljes egészében visszakerül a minisztériumhoz. A kihívásokat, amelyek a vidékfejlesztés és az agrárium területén felmerülnek együttesen kívánjuk kezelni – tette hozzá a miniszterjelölt.
Ami az alelnök Nébihhel kapcsolatos felvetést illeti, a jövendőbeli tárcavezető megjegyezte: egyetért azzal, hogy szükség van a kapacitások bővítésére.
Nem lehet kérdés, hogy Magyarország a GMO-mentesség útján haladjon – húzta alá Nagy István szintén Magyar Zoltán felvetésére.
Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke elmondta, hogy a GMO-összetevőket tartalmazó élelmiszereket külön polcokon kellene forgalmazni, ezzel is segítve a fogyasztókat a választásban. Nagy István úgy fogalmazott, hogy messzemenőleg egyetért az ötlettel, elsődleges célja az állattenyésztésben használt takarmány biztosítása, ezt követően pedig a feldolgozott áruk kérdéskörével is foglalkozni kíván.
Fontos lenne egy sikeres kertprogram elindítása, az embereket rá kell venni arra, hogy újra legyen kedvük megművelni a kertjüket, s meg is kell tanítani rá őket – mondta a képviselői kérdések megválaszolása közben Nagy István.
A bizottsági ülésen hét igen és három tartózkodás mellett támogatták a miniszterjelölt kinevezését. A mezőgazdasági bizottságnak hét fideszes és három jobbikos tagja van, az LMP-s Gémesi György összeférhetetlenség miatt nem kezdhette meg munkáját, más párt pedig nem delegált tagot.
Borítófotó: Sipos Erika, a helyi önkormányzat dolgozója szedi a szabadföldi epret Kerecsenyen 2018. május 10-én. Az önkormányzat 10 ezer tő epret művel közmunkaprogramban. Az eper szedésében is közmunkások segítenek.
