A 2014-2020-as ciklushoz kapcsolódóan idén már csaknem 600 milliárd forintnyi számlát küldött ki Magyarország az Európai Bizottságnak, amely mintegy 340 milliárdot folyósított is. Közben a nehezen induló 2021-2027-es időszak Ginop Plusz-slágerpályázaton is a vállalkozókat megnyugtató döntés született.
Bár a magyar gazdaság valóban az uniós források nélkül is erős, stabil, a brüsszeli utalások nélkül nagy nyomás nehezedne a költségvetésre. A VG érdeklődésére a Miniszterelnökségi Sajtóiroda közölte: az idén, június végig több mint 1700 millió euró értékben nyújtott be számlákat az Európai Bizottságnak Magyarország a 2014-2020-as programozási időszak tíz operatív programjára. A 350-es forint-euró tervezési árfolyammal számolva ez csaknem 600 milliárd forintnak felel meg. A tájékoztatás szerint az uniós testület a benyújtott költségnyilatkozatoknak a 90 százalékát utalja át a tagállamnak. Ez alól kivétel a Vidékfejlesztési Program, amely esetében a teljes összeget folyósítják.
Az Európai Bizottság a múlt hónap végéig 964 millió eurót – azaz mintegy 340 milliárd forintot – utalt Magyarországnak, ezzel a lehívási arány már 64 százalékon áll.
A Miniszterelnökségnél rávilágítottak, hogy a mintegy 25 milliárd eurós keretösszegből csaknem 15 milliárd eurót már lehívtak. Felhívták a figyelmet, hogy a 64 százalékos hazai részeredménnyel szemben az uniós átlag csak 60 százalékon áll, a visegrádi térségben pedig nem sokkal marad el Magyarország a lengyelektől (67 százalék), a cseheket (62) és a szlovákokat (50) viszont megelőzi. A kormány azzal számol, hogy az év második felében hasonló összegű költségnyilatkozatot nyújthatnak be Brüsszelnek, mint tették júniusig.
Az igényelt támogatások mértéke is kimagasló, mintegy 159 százalékon áll, ez a Miniszterelnökség értékelése szerint azt mutatja, hogy a magyar fejlesztéspolitika átgondolt, a források célzása, a választott szakpolitikai célkitűzések kellőképpen reflektálnak a magyar társadalom és gazdaság igényeire, ami magas aktivitásra ösztönzi a pályázókat. A kormány azon dolgozik, hogy a hazánknak járó fejlesztési forrásokat teljes egészében lehívja és a lehető leghatékonyabban és gyorsabban a magyar családok életminőségének javítására, a magyar gazdaság és a hazai vállalkozások versenyképességének növelésére használja fel.
Az új, 2021-2027-es fejlesztési időszakban is a gyors kifizetésekben vagyunk érdekeltek, hogy az uniós forrásokat minél gyorsabban a magyar vállalkozások és gazdaság újraindítására, támogatására tudjuk fordítani. Az új időszak operatív programjainak elfogadásáról jelenleg is zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottsággal, azonban a magyar gazdaság helyzete, az erős és stabil költségvetés lehetővé teszi az új pályázatok előfinanszírozását hazai forrásból – közölte a lappal a Miniszterelnökség.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik tehát a magyar fejlesztéspolitikai rendszerre, hiszen a 2014-2020-as uniós ciklus lezárása mellett elindultak a 2021-2027-es időszak pályázatai is.
A Ginop Plusz 1.2.1 első benyújtási szakasza azonban nem várt nehézségekbe ütközött hétfő reggel.
Reggel nyolckor indult a támogatói kérelmek beadása, de csak 8.04.36-ig fogadta el a pályázati anyagokat az informatikai rendszer, amely sokaknak addig is elérhetetlen volt a túlterheltség miatt. A Széchenyi 2020 pályázati információs portálon végül 8.14-kor jelent meg a közlemény a felfüggesztésről, vagyis hivatalosan is kevesebb, mint negyedóra alatt elfogyott a 30 százalékos túligénylés lehetőségével nem 100, hanem 130 milliárd forintos keret. Az akkori anomáliákat értékelve Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke a VG-nek azt mondta: több ezer cégvezető csalódott, a kormánynak mielőbb vissza kell állítania a bizalmat a fejlesztéspolitika iránt.
Nos, György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára tegnap bejelentette: meghallgatták a vállalkozások kéréseit. A technológiaváltó Ginop Plusz-pályázat keretét 100-ról 200 milliárd forintra emelték, a benyújtási idő kezdetén lezárt minden pályázatot befogadnak, azokat pedig pontszám alapján sorba rendezik, hogy a legversenyképesebb fejlesztések valósuljanak meg.
(Borítókép: Plastic Man, PuzzlePix/Shutterstock)
