Az Eurostat, az unió statisztikai hivatala szerdán jelenteti meg a szeptemberi inflációs és az augusztusi építőipari adatokat. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a figyelo.hu megkeresésére azt mondta, az előzetes adatok szerint az infláció az eurózónában kedvezőtlenül alakult szeptemberben: 9,1 százalékról tíz százalékra gyorsult. A tagállamok mutatói között ugyanakkor jelentős eltérések látszanak – mutatott rá – míg az észt pénzromlási ütem a 25 százalékot közelíti, addig a francia ennél jóval kisebb, mindössze 6,2 százalék volt.
Az építőipar teljesítménye uniós szinten júliusban még viszonylag kedvezően alakult, éves alapon 1,3 százalékkal bővült. Ezen belül az egyes országokban az ágazat teljesítménye változatos képet mutatott – hívta figyelmet Regős Gábor. Szlovéniában 28,5 százalékkal növekedett, míg Svédországban 8,7 százalékkal visszaesett. Az egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági helyzet az építőipart is érinti, a kereslet visszaesése nyomán rövidebb-hosszabb időtávon az ágazat teljesítménye is mérséklődik majd. Ezt mutatja az is, hogy a magyar építőipar augusztusban éves szinten már stagnált – tette hozzá.
Pénteken második negyedéves államháztartási adatokat közöl az Eurostat. Az első negyedév végén uniós szinten az államadósság a GDP 87,8 százaléka volt, ami éves szinten négy és fél százalékpontos csökkenést jelent. A szezonálisan kiigazított hiány az első negyedévben a GDP 2,2 százalékát tette ki, ami kedvezőbb a negyedik negyedéves 3,3 százaléknál – részletezte Regős Gábor.
Ugyanakkor a háború kitörésével, illetve a kapcsolódó szankciókkal a gazdasági helyzet kedvezőtlenebbé vált, és ez a költségvetések helyzetére is negatív hatást gyakorol – gondoljunk csak az egyes kormányzatok által bejelentett háztartási vagy vállalati energiaár-támogatásokra – hívta fel a figyelmet. Így a GDP-arányos deficit várhatóan fokozatosan növekszik majd. Magyarországon az első félévben a hiány még kedvezően alakult, a GDP 2,8 százalékát tette ki.
Kevés itthoni adat
A magyar jegybank csütörtökön dönt az egyhetes betéti kamatról. Ez várakozásaink szerint továbbra is 13 százalék marad, hiszen a központi bank múlt pénteki döntése alapján nemkonvencionális lépésekkel, a shortolás megdrágításával és a növekvő energiaárak miatti devizaigény biztosításával kívánja erősíteni a forintot, amely az első napon sikeres is volt. Remélhetőleg ez a tendencia folytatódik – fűzte hozzá a szakértő.
Pénteken jelenteti meg a Pénzügyminisztérium a részletes szeptemberi költségvetési adatokat. A gyorstájékoztatóból tudjuk, hogy összességében a költségvetési folyamatok szeptemberben kedvezően alakultak, az év kilencedik hónapjában a büdzsé 181 milliárd forint többlettel zárt. Ebben egyaránt szerepe lehetett az extraprofit-adók miatti bevételi többletnek és a kiadások lefaragásának.
Borítókép forrása: Getty Images
