A mintegy kétszáz művet, azon belül 84 festményt felsorakoztató nagyszabású tárlat új összefüggések megvilágításával tárja fel Gulácsy művészetének változatos mélységeit. A tárlaton – a sok jól ismert remekművön kívül – Gulácsy több, újabban azonosított alkotása látható, valamint olyan művek is, amelyek korábban még soha nem szerepeltek kiállításon. A festmények, rajzok, illusztrációk mellett Gulácsy-kéziratok, a művészről készült fotók, illetve kortársainak néhány jellemző alkotása teszik teljessé a tárlatot.
A kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad a magyar századforduló és a korai modernizmus egyik legeredetibb művészének életművéről.
Gulácsy Lajos, a pesti polgárfiú művészetében bejárta az egész művészettörténetet: volt firenzei lovag a középkor idejéből, velencei márki, piperkőc rokokó gavallér, aszketikus szerzetes, spiritualista mágus és ehhez a képzeletbeli időutazáshoz új és új neveket talált ki magának: Louis, Lodovico, Luigi Gulaxy, vagy éppen Na’Conxypan hercege.
Életművének nagy részét Itáliában alkotta meg, ahol az 1902-es római utazását követően többször is megfordult. Írt verseket, novellákat, műkritikákat és egy regényt, a modern szellemű Thália Társaságnál pedig színházi díszleteket tervezett.
A háború hírére amúgy is érzékeny idegzete összeroppant. Rövid gyógyulási periódus után 1919-től már állandó kezelésre szorult, 1924-től pedig végleg elmegyógyintézet lakója lett.
Gulácsy Varázslat című képe
A víziók festője
Gulácsy különös, álmokat, történeti hangulatokat, víziókat megidéző festészetét sokan szerették, s bár sok gyűjtője volt, élete anyagi gondok között zajlott.
„Én csak félig álmodva élem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli” – írta magáról. A kiállítás is az életműnek ezt a kettős karakterét szeretné hangsúlyozni: az álmok és hangulatok világát, az általa megteremtett Na’Conxypan országának humoros, kedves, bohókás lényeit, ugyanakkor a természetet szenvedélyesen figyelő művész finom tájképeit és mély emberismeretről tanúskodó rajzait.
Nemcsak álmaiban, történeti nosztalgiáiban volt korának gyermeke, hanem művészeti tájékozottságában is. Stílusán nyomott hagyott a szecesszió és az angol preraffaeliták érzékenysége, a szimbolizmus rejtélyessége, sőt még az impresszionizmus könnyedsége is. A tárlat augusztus 27-ig látható.
Borítókép forrása: Magyar Nemzeti Galéria
