Multikulturalizmus és túlhajszolt tolerancia

Hírek

Russel Kirk 20. századi jeles amerikai filozófus gondolatai ma is nagyon sok tanulságot hordoznak számunkra, sőt lehet, hogy magunkra ismerünk. Gondolatait az Egyesült Államokról elmélkedve fogalmazta meg, ugyanakkor hangsúlyozta az USA európai gyökereit, így megállapításai számunkra most különösen jelentősek. Amerikában hamarabb létrejött ugyanis a multikulturalizmus, és annak negatív következményei, melyektől ma Nyugat-Európa szenved, és amibe erőszakkal akarnak bennünket is belevinni. 

A filozófus leszögezi, hogy a nyugati civilizáció első számú kötőanyaga a keresztény vallás. Filozófiai és morális értelemben a nemzetek közösségének alapja ez, hiszen a kereszténységen alapul a nyugati világ erkölcsi és szellemi rendje, ami bibliai gyökerű erkölcsi rend. Kifejezetten bibliai törvényfogalomra épülő erkölcsi rend jellemzi Európát és az USA-t is, miután európaiak alapították. Az USA-n és Nagy-Britannián kívül az euroatlanti civilizáció minden országát összeköti az erkölcsi rend, ahol a zsidó gyökerű keresztény vallás az antik filozófiával összefonódva létrehozta sajátos kulturális felépítményét.  

Megjegyezzük, ezt a keresztény kultúrát védi Alaptörvényünk, amit jobboldali kormányunk szükségesnek tartott törvénybe iktatni, mivel az a liberális áramlatok miatt veszélybe került manapság. Az Európai Unió viszont még alkotmányából is kihagyta a kereszténységet. 

Kirk azt mondja, a bibliai gyökerű erkölcsi rend az alapja a társadalmi békének, és az isteni törvény tiszteletére épül az a bizalmi légkör, ami a felemelkedés motorja volt Amerikában, és persze Európában is. Itt meg kell emlékeznünk az amerikai közgazdász Fukuyama Bizalom című könyvéről, amiben már a bizalom elvesztéséről ír. Ahogy a vallási hagyomány visszaszorult a társadalomban, olyan mértékben veszett el a bizalom a gazdasági életből is. Gondoljunk csak arra, hogy régen elég volt a becsületszó egy üzlet megkötéséhez, ma meg terjedelmes szerződésekkel is becsapnak, a reklámipar hazugságairól nem is beszélve.  

Kirk megfogalmazza, hogy az európai kultúrkör társadalmi rendjének szabályai isteni eredetűek. Közös „mitológiánk” alapját a Szentírás ószövetségi része képezi, hiszen a zsidó törvény az, amely előképe mindenfajta törvényfogalmunknak. A törvény közvetlenül Istentől származik, így érvényessége nem vitatható. A zsidó vallás által közvetített törvényfogalom mind az amerikai, mind az európai jogrendnek alapja. A bibliai törvényfogalom annyira alapvető a nyugati kultúra számára, hogy nem lehet eltekinteni tőle, és felvetni alternatívaként annak helyettesítését valamilyen más kultúrkörből, más vallásból származó normával. Törvényfogalmunk tehát a feltétlenség igényéből fogalmazódik meg, mellőzni nem lehet sem demokratikus, sem más módon. Ebből kifolyólag semmiféle multikulturalizmus nem fogadható el, hiszen az erkölcsi pluralizmust eredményez, ami egyenlő az önazonosság feladásával. Fukuyama Nagy Szétbomlás című könyvében szintén megfogalmazza, hogy a relativitás kötelező tananyag lett az iskolákban. 

Mindebből jól látható, hogy a multikulturalizmus erőltetése, ami most a migráns invázió képében jelentkezik, a zsidó-keresztény morális rendünk eltörlésére törekszik.  

Kirk diagnózisa szerint a 20. század utolsó évtizedében – a haszonelvűség mellett – az ideológiák jelentenek veszélyt. Ezek a veszélyek pedig a multikulturalizmus és az egalitarizmus ideológiája. Az utóbbi az egyenlőség hangoztatását jelenti, és láthatjuk, hogy korunkban az egyenlőség túlhajszolása jelenti az egyik legnagyobb veszélytBizonyos liberális és neokonzervatív ideológusok fel kívánják adni a hagyományt, és helyet kívánnak adni a parttalan egyenlőségnek. A multikulturalizmus ideológusai az agresszív kisebbségeknek akarnak kedvezniE harcos kisebbségek túlhajszolt toleranciaigényükkel folyamatos és feltétlen alkalmazkodást követelnek meg a számukra oltalmat adó többségi társadalomtól és voluntarista módon át akarják alakítani azt. Fenekestül fel kívánják forgatni a világot, és erőszakos változtatásokkal magát az emberi természetet szeretnék újjáalkotni – írja Kirk. 

Mindennek gyakorlati megvalósulását láthatjuk napjainkban, Nyugat-Európában a feministák, gender ideológusok, a transzneműek és azonos neműek házassági követeléseinek kapcsán. A dolog már annyira előre haladott, hogy a gyerekek megrontásának napi gyakorlatává váltak az óvodák, iskolák. A nemváltó műtétek, a gender semlegesség követelményei már törvényi szinten megjelentek. Kormányunk, amely a zsidó-keresztény morális törvényi rendet szeretné védeni, ezért került a liberális világ támadásainak középpontjába. 

 Mi lehet erre a válasz? 

A filozófus szerint egyetlen válasz lehet, az alapvető etikai igazságok felismerése, az „erkölcsi képzelőerő” segítségével. (Ezt a fogalmat Burke használta először, Kirk csak átvette) Az egyéni korlátokon felülemelkedve, főleg a szellemi elit felelősségét, magába szállását tartotta fontosnak. Azt mondta, világosan rá kell mutatni az erkölcsi rend jelentőségére. Újra kell gondolni a klasszikus műveltség szerepét az oktatási rendszerben.  

Hozzátehetjük, hogy hazánk ebben is fordítva teljesít, mint Nyugat, és Amerika, ahol a klasszikus műveltségi anyagot redukálták, helyébe a gyakorlati tudást állították. Ilyen szempont szerint van megalkotva a PISA felmérő teszt, amiben alulteljesítünk, ám a klasszikus műveltség igen magas szintű az iskoláinkban. Hasonló ez ahhoz a meséhez, ahol a gólya lapos tányérból próbál enni. 

A filozófus szerint az erkölcsi rend eredetére rá kell mutatni és büszkén felvállalni kereszténységünket. Visszatérést javasol kereszténységünkhöz, a krisztusi tanításhoz. Azt javasolja, hogy fejezzük be a hízelgést a harcos kisebbségeknek. Kihívásra minden társadalomnak szüksége van, hogy megújuljon, ám átalakulása során meg kell őriznie önnön lényegét. Jelenleg a multikulturalizmus és a túlhajszolt tolerancia jelenti a kihívást, amelyet egy jól képzett morális képzelőerővel rendelkező politikusnak kell legyőzni – állítja Kirk.   

Megvalósítjuk Russel Kirk álmát? 

Kirk a zsidó-kereszténységen alapuló erkölcsi világrend visszaállítását kívánta egy jól képzett morális képzelőerővel rendelkező politikus képében. A neoliberális világtrenddel ellentétben folyik Magyarország jogrendszerének megalkotása, melynek alapja a biblikus törvényfogalmunk visszaállítása jobboldali kormánya és karizmatikus vezetője által. Míg a liberális világ egy „elferdített jogrendet” hozott létre, ahol a „törvényeket kicsavarják” és „inog a törvény”(Hab1,4) – ahogy a próféták mondták. Törvényeik az erőszakos kisebbségeknek kedveznek, nemcsak a muszlimok esetében, hiszen gender szakjaikkal befolyásolják az oktatási életet is. A WHO és az UNESCO által támogatott átfogó szexuális nevelési programokkal kísértik az Istent. Ennek alapján a gyermekek 4 éves korukig elsajátítják a maszturbálás fortélyait, 9 évesen már ismerik a gender ideológia lényegét, és 12 évesen már azt is tudják, hogy hogyan jöhet létre terhesség az azonos nemű kapcsolatokban, béranyák bevonásával. Kiskortól tanítják a transzneműek és azonos neműek jogait. Támogatják a multikulturalizmust, saját önazonosságuk feladása folyik, a keresztek eltávolítása napi gyakorlat, a nehogy érzékenységet sértsünk túlhajszolt toleranciája és a liberális álhumanizmus miatt.  

Alaptörvényünk viszont a keresztény kultúra védelmét tűzi ki, nem engedélyezi az azonos neműek házasságát, kinyilvánítja a két (biblikus) biológiai nemet és házasságát. A multikulturalizmust, ami az értéksemlegesség és túlfeszített tolerancia felé vinne, nem támogatjuk. Nálunk a nemi életre nevelés helyett jó eséllyel kerülhet be a családi életre nevelés a NAT reformjába, miután a kormány kiemelt feladatként kezeli a családokat.   

Mindez jól képzett morális képzelőerőre vall a politikában.  

Forrás: Magyar Szemle, Új Folyam, XXVII. 7-8 szám: Pogrányi Lovas Miklós: Russel Kirk kultúrfilozófiájának alapvonásai.  

Borítókép: theimaginativeconservative.org

Ezek is érdekelhetnek

További híreink