Az Eurostat utoljára 2016-ra vonatkozóan tett közzé – önbevalláson alapuló – adatsort az uniós államokban élők nyelvismeretéről. Az akkor megállapított számok nem igazán voltak kedvezők a magyarokra nézve: a statisztika szerint honfitársaink 57,6 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelvet. Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.
Nyelviskolák
„Mozduljunk el az utolsó helyről!” – az előbbi adatok ismeretében nem véletlenül adott ki ilyen címmel közleményt a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete a tavaly őszi, Nyelvtanulás hete nevű programsorozat apropóján. Légrádi Tamás, a szervezet elnöke akkor úgy nyilatkozott: a Covid-járvány okozta bezártság miatt a hallgatók kiemelten igénylik a személyes jelenlétű, csoportos tanítást. 2020 és 2021 tavaszán erre több hétig nem volt lehetőségük. A személyes vizsgáztatás szünetelt, a nyelviskoláknak pedig digitális oktatásra kellett átállniuk. Ugyanakkor – tette hozzá a szakember – az online tanulásnak is megvannak az előnyei, a tagiskoláik pedig gyorsan és professzionálisan alkalmazkodtak a pandémia hatására megváltozott körülményekhez. Az intézmények honlapjait böngészve valóban az látszik, hogy ma már gyakorlatilag nem találni olyan nyelviskolát, amely ne kínálna internetes tanulási lehetőséget – akár csoporttársakkal közösen, akár magánóra formájában. Légrádi Tamás azt is megjegyezte, hogy a járványhelyzet ellenére nem csökkent a nyelvvizsgakedv. Pedig az intézményeket nyilvánvalóan nem segítette a pandémia kitörése óta kétszer is elrendelt nyelvvizsga-amnesztia, melynek nyomán több tízezer egykori felsőoktatási hallgató kaphatta kézhez az idegennyelv-ismeretet igazoló okirat hiányában bennragadt diplomáját. Mentességet az idén is több ezren szeretnének, legalábbis január közepéig már meghaladta a hétezret azoknak a száma, akik aláírták az ezt követelő petíciót. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón ezzel kapcsolatban azt mondta: a kabinet nem hozott a nyelvvizsga-amnesztiáról külön döntést, és amíg ilyen nem születik, az általános szabályok érvényesek. Gulyás Gergely hozzátette: talán tavaly is valamivel nehezebb volt biztosítani a nyelvoktatás feltételeit, de alapvetően helyes egy diplomás embertől elvárni, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete egyébként – érthető okokból – már a második körös mentességet sem helyeselte.
Köznevelés
A hazai nyelvtudás jövőbeli alakulásával kapcsolatban némi optimizmusra adhat okot, hogy az elmúlt évtizedben összességében nőtt az általános iskolában idegen nyelvet nagyobb óraszámban tanulók száma. Ennek hátterében az állhat, hogy már alsó és felső tagozaton is egyre divatosabb a két tannyelvű oktatást vagy nyelvi specializációt kínáló intézménytípus. A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) elérhető információk szerint míg a 2010/11-es tanévben 359 ezer 1–8. osztályos tanult angolul, 2020/21-ben már több mint 440 ezer. E 80 ezres növekménnyel párhuzamosan ugyanakkor jelentősen visszaesett – 157-ről 117 ezerre – a németes diákok száma. (Az adatok értelmezésekor fontos figyelembe venni, hogy a KSH listájában egy nebuló annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul.) Érdekesség, hogy míg a francia népszerűsége csökkent az általános iskolákban, a spanyolé a háromszorosára nőtt.
Szintén reménykeltő eredménnyel zárult a Társadalomkutató Kft. tavaly publikált ifjúságfelmérése, amelyben
a fiatalok 79 százaléka állította, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet.
Ez az arány hat százalékpontos emelkedést jelent az előző, 2016-os adatfelvételhez képest. Önbevallás szerint a szakmunkás-végzettségű 15–29 évesek 53 százaléka tudott valamilyen idegen nyelven, a diplomások körében 99 százalék volt az arány. A legnépszerűbb az angol, a második helyezett pedig a német volt, de míg az előbbit beszélő fiatalok hányada négy év alatt öt százalékkal nőtt, utóbbi esetében négyszázalékos visszaesést mért a közvélemény-kutató cég. Az idegennyelv-tudás növekedésével párhuzamosan a nyelvvizsgások arányának a bővülése is regisztrálható volt: míg 2016-ban a fiatalok 31, addig 2020-ban már 35 százalékának volt valamilyen szintű tudást igazoló papírja legalább egy nyelvből. Ahogyan az előbb említett évben, úgy az utóbbi esztendőben is az ifjabb korosztály két százaléka mondta azt, hogy tanult már külföldön.
Állami segítség
Az országhatáron kívül nyelvet tanulók aránya mostanra jelentősen meg is nőhetett volna, ha nem szól közbe a pandémia. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis már a 2019 februárjában tartott évértékelő beszédében bejelentette: a kilencedik és a tizenegyedik évfolyamosoknak kétszer két hetes ingyenes külföldi nyelvtanulási lehetőséget nyújtó programot indít a kormány. Az akciót azonban keresztülhúzta az időközben kitört koronavírus-járvány. A tanulmányutak előkészítéséért felelős miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek a napokban elmondta: a regisztrációs eljárás 2020-as kezdetén, szűk két hét leforgása alatt csaknem hetvenezer érdeklődő jelezte pályázási szándékát. Ám a veszélyhelyzet miatt a folyamat megszakadt, és a jelenlegi bizonytalan szituáció továbbra sem teszi lehetővé a Külföldi nyelvtanulási program megkezdését – fejtette ki Bartos Mónika. „Mindannyian bízunk benne, hogy 2023-ban már nem lesz akadálya a megvalósításnak” – tette hozzá.
A harmincöt évesnél fiatalabbaknak ugyanakkor továbbra is biztosított az első sikeres – minimum középfokú – nyelvvizsga ingyenessége.
A gyakorlatban az idén ez azt jelenti – mivel a támogatást a minimálbérhez kötik –, hogy maximum ötvenezer forintig téríti meg a vizsgadíjat az állam a kincstáron keresztül. 2020. július 1-től egyébként már a cseden, gyeden és gyesen lévő édesanyák is ingyen szerezhetik meg az első nyelvvizsgájukat.
