Válságos időket él meg napjainkban az európai-orosz viszony. Az Európai Unió szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amely ellenintézkedésekkel válaszolt. Ugyanakkor – hiába erőlteti Trump az amerikai palagázt – Európa rá van szorulva az orosz földgázra. Moszkva is rá van szorulva az európai gázeladásokból származó bevételekre.
Ebben a helyzetben ismerte el Angela Merkel német kancellár azt, amit már eddig is tudott mindenki: az Északi Áramlat 2 tervezett gázvezeték “politikai” célokat is szolgál.
Az első és legfontosabb Moszkva számára az, hogy a már meglévő Északi Áramlat nyomvonalát követő tervezett vezeték kapacitása lehetővé tenné az ukrán tranzit kikapcsolását. Ez Ukrajnát évi több milliárd dollár bevételtől fosztaná meg. Ráadásul lehetővé tenné Moszkva számára azt is, hogy szomszédait – egész pontosan Ukrajnát – folyamatosan zsarolja azzal, hogy elzárja a gázcsapot. A Kreml eddig is gyakran alkalmazta ezt a fenyegetést, azonban ezzel azt is kockáztatta, hogy jól fizető nyugat-európai vevői aggódni kezdenek és alternatív gázbeszerzési források után néznek.
Merkel az Északi Áramlat 2-ről beszélve eddig kizárólag annak gazdasági racionalitását hangoztatta. Hozzáállása részben gesztus volt koalíciós partnere, a szocdem SPD-nek, akik szeretnének barátságosabb viszonyt kialakítani Moszkvával. Az Északi Áramlat 2 igazgatóságának elnöke és legfőbb lobbistája, az orosz Rosznyeft energiaipari gigavállalat elnöke egyébként Gerhard Schröder, aki az SPD színeiben volt hosszú évekig Németország kancellárja – Merkel előtt.
Merkelnek most nagyobb szüksége van az SPD támogatására, mint valaha. A hosszú hónapok keserves tárgyalásai során összetákolt régi-új CDU/CSU – SPD koalíciót a kényszer szülte. Egy megismételt választás során Merkel pártszövetsége, a CDU/CSU és romokban heverő SPD (vagyis a hagyományos német politikai elit) valószínűleg kiesne a választók kegyeiből.
A kancellárnak tehát gesztusokat kell tennie a szocdemeknek, ugyanakkor figyelnie kell arra is, hogy saját pártján belül sokan ellenzik az új német-orosz gázvezetéket. Attól tartanak, hogy ennek megépítése elszigetelné az amúgy is nehéz külpolitikai helyzetben lévő Berlint Lengyelországtól és a balti államoktól, továbbá növelné Putyin befolyását Ukrajnában. Az Északi Áramlat 2 ellen Washington is erősen lobbizik, részben az orosz befolyás növekedésétől tartva, részben pedig azért, mert saját palagázát szeretné eladni Európában.
A vezeték előkészületei egyébként jól haladnak, két német cég is euró milliárdokat költött ezekre, a német hatóságokhoz be vannak adva az építési engedélyek. Merkel próbál egyensúlyozni, amikor azt mondja, hogy “tisztázni kell látni, hogy Ukrajna tranzitszerepe ne sérüljön”. Moszkva ezt simán meg is ígéri majd. Aztán ha megépül az Északi Áramlat 2. majd legfeljebb nem tartja be.
Borítófotó: nord-stream.com
