Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk, az őszi hónapokban azonban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye. Egy-egy ilyen esemény a gépjárműben és a vadban is jelentős károkat okozhat, amit a casco biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás téríthet meg az autósnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel történő ütközés következtében a magyarországi utakon. Tavaly több mint hatezer nagyvadat gázoltak el, főleg az őszi időszakban, amikor a nagyvad mozgása megváltozik.
A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a sebességet, hogy az állat hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést.
De még lassan közlekedve, sőt, akár álló autóba is belefuthat egy megijedt vad.
Ha vadat látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet. Amennyiben mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával vagy rúgásával sérüléseket okozhat – hangsúlyozta Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályának vezetője.
Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot is.
Fontos tudni, hogy a vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.
A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a polgári törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői – a gépjármű vezetője, illetve az illetékes vadásztársaság is – minden tőlük megkövetelhetőt megtettek annak elkerülése érdekében, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esettet, a gépjármű vezetője pedig a gépjárműben okozottat.
A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha
nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett,
a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla. A tapasztalatok szerint azonban a fő- és mellékutakon történő ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.
Vadütközés esetén a gépjárműben jelentős károk keletkezhetnek. A Mabisz egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál. A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco biztosítással, a legtöbb biztosítónál ugyanis a vaddal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek. Emellett van olyan biztosító, amelynél köthető önálló biztosítás is a vaddal történő ütközés miatti töréskárra.
Magyarországon igen alacsony a casco biztosítási lefedettség. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2020 végén alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezett cascóval. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy
a forgalomban lévő gépjárművek kevesebb mint 17,5 százalékának volt az év végén cascovédelme.
A teljes körű biztosítások száma ennél is alacsonyabb.
(Borítókép: Shutterstock)
