Több fontos részletkérdést is tisztáz a szerda este a Magyar Közlönyben megjelent, a hitelmoratóriummal kapcsolatos kormányrendelet. A már korábban is napvilágot látott döntéseken kívül fontos változás, hogy a lakossági lombardhitel-, kézizálog kölcsön- és a nyíltvégű gépjármű lízing szerződésekre a moratórium október 31-ig vehető igénybe.
Ugyancsak kiemelt fontosságú részlet, hogy a kormány lépett a lakossági hitelkártya és a folyószámlahitelek esetében is, ahol a bankok leggyakrabban továbbra is jelentős kamatokat számítanak fel a moratóriumban résztvevő ügyfeleknél. Ezen hitelszerződéseknél a magasabb kamat helyett a személyi kölcsönökre jellemző alacsonyabb kamatokat kell majd megfizetni az ügyfeleknek.
Nagy Márton a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója már korábban jelezte a VG-nek, hogy e két hiteltermék esetében az ügyfélnek egy állandó hitelkeret áll rendelkezésére, amelyet használhat, és a hitel törlesztése után újra és újra lehívható. Márpedig – tette hozzá – a hiteltörlesztési moratórium alatt ez a két hiteltípus teljesen elvesztette hitelkeret, illetve rulirozó voltát, ehelyett közgazdaságilag egy szabad felhasználású fogyasztási hitel jellegű termékké vált.
A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányrendelet pedig arra is kitér, hogy a személyi hitellé alakított hitelkártya és folyószámlahitelek esetében a kamatkülönbözettel is el kell számoljanak bankok. A fizetési moratórium alatt a szerződés alapján felhalmozódott tartozást a Magyar Nemzeti Bank 2020. február hónapra vonatkozó statisztikai közleményében szereplő, a háztartásoknak nyújtott forint személyi hitelek átlagos évesített kamatlába alkalmazásával kell a hitelezőnek átszámítania (a továbbiakban: átszámított tartozás), azzal, hogy ha a szerződés szerinti kamat alacsonyabb az átszámítás során alkalmazandó kamat mértékénél, e kitételt kell alkalmazni.
A gazdasági lap információi szerint, az ilyen formában történő elszámolás nyomán 20-25 milliárd forintot kap vissza több mint ötszázezer érintett ügyfél.
A moratórium további részletei megegyeznek azon információkkal, amelyekről a VG elsőként számolt be. Eszerint, idén novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a hiteltörlesztési moratóriumot.
A hosszabbítást kérhetik:
- nyugdíjasok,
- gyermeket várók,
- illetve nevelők,
- közfoglalkoztatottak
- és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük.
A hosszabbítást kérhetik azok a vállalkozások is, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal csökkent a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban, valamint a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.
A moratóriumban maradás nem automatikus, nyilatkozniuk kell azoknak, akik hosszabbítani szeretnének június végéig.
Hogy senki se maradjon le a nyilatkozatételről, a kormány úgy döntött, 2021. október 31-ig változatlan formában meghosszabbítja a moratóriumot mindenkinek.
A kormányzati szereplők az elmúlt napokban hangsúlyozták, hogy a konzultáció keretében az 1,4 millió válaszadó 90 százaléka úgy vélte, a hiteltörlesztési moratóriumot meg kell hosszabbítani a rászorulók számára. A moratórium az elmúlt közel másfél évben lehetőséget adott a magánszemély és céges adósoknak, hogy ne kelljen a hiteleik után fizetni a törlesztőrészleteket.
Ezzel átmenetileg több ezer milliárd forint törlesztése alól mentesítette az adósokat, a koronavírus okozta válság legnehezebb időszakában.
Jelenleg mintegy 1,2 millió háztartás és 31 ezer vállalkozás vesz részt a moratóriumban. A hiteltörlesztési moratórium kezdetétől, 2021 október végéig nagyjából 1500 milliárd forint maradhat a családoknál és több mint 2200 milliárd forint a vállalkozásoknál, vagyis összesen körülbelül 3700 milliárd forintot hagyott a válság idején a gazdaságban a kormányzati intézkedés. A jövő év júniusáig való meghosszabbítással további mintegy 500 milliárd forint maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál. Vagyis összesen mintegy 4200 milliárd forint az az összeg amely a kormánydöntések nyomán a legnehezebb időszakban a családoknál és vállalkozásoknál maradhatott.
(Borítókép: fizkes, PuzzlePix/Shutterstock)
