Az MSZP ítélőszéke elé állni tehát kemény dolog lehet. Látszólag. A megrovás ugyanis ijesztő döntésnek tűnik, de valójában semmilyen következménye nincs. Egy vállrándítással el lehet intézni – erről árulkodik a Népszava pár soros beszámolója -, hiszen nem zárták ki a pártból és a képviselőcsoportból sem.
A párt “ökle”, az etikai bizottság azért sújtott le Molnárra, mert pártvezetése idején nem avatta be az elnökséget abba, hogy a kampány hevében hatvanmilliós párttámogatást ajánlott a Magyar Liberális Pártnak az együttműködésért cserébe. Ahogy mi most elképzeljük, egy füstös szoba mélyén, titokban írta alá az erről szóló dokumentumot Fodorral és Karácsony Gergellyel.
Ugyanis a papíron az ő neve is szerepelt, tehát a szocik elől nem csak Molnár, hanem a legfőbb szövetséges, a későbbi szoci miniszterelnök-jelölt is el tudta hallgatni a pénzfelajánlást. Akkor neki nem jár valami bünti, kukoricára térdepeltetetés, alvásmegvonás?
De hogy magára az együttműködésre még a hatvanmilliós ajánlat nélkül is mi szükség volt, arra még senki nem adott semmilyen magyarázatot. A Fodor vezette pártnak ugyanis szinte több párttagja van (pedig az sincs sok), mint szavazója. Magyarul, semmilyen plusz támogatót nem hoztak a konyhára, ehhez képest kaptak egy mandátumot az MSZP-P országos listáján.
Mindezzel azért Molnáron kívül a többi szocinak is tisztában kell lennie, tehát egy veretes fegyelmi mindegyiküknek járt volna.
Még annak a Tóth Bertalannak is, aki az egész Molnár-Fodor-ügyet borította az elnökválasztási kampányában.
A végül első embernek megválasztott Tóth azonban nem kap semmilyen büntit, ha csak azt nem vesszük annak, hogy két évig ő lesz az MSZP elnöke.
Molnár meg ezen már túl van, ezzel a megrovással ennyi izgalom, majd a kétharmados vereség után tényleg maximálisan elégedett lehet.
Borítófotó: Molnár Gyula pártelnök érkezik a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tisztújító frakcióülése után tartott sajtótájékoztatóra a Képviselői Irodaházban 2016. július 6-án. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
