Világi Oszkár elmondta, hogy a Mol a gazdasági háttere biztosítása érdekében az idén legalább 25 százalékkal, 1,5 milliárd dollár alá csökkenti a beruházási költségeket, de csak a nem alapvető beruházásokat halasztja el, így például a halad a tiszaújvárosi 1,2 milliárd eurós poliol üzem építése, valamint az INA fiumei (rijekai) finomítójának és maradékfeldolgozójának a mintegy 600 millió dolláros projektje.
A Mol felülvizsgálja a működési kiadásait is, célja a készpénz-tartalékolás. A vállalatcsoport meg tudja őrizni likviditását az azerbajdzsáni ACG-olajmező 9,57 százalékának megszerzése után is, és 2,0–2,5 milliárd dollár szabad tőke áll a rendelkezésünkre, hogy akár egy hosszabb ideig tartó válságot is átvészelhessen, s a krízis után minden visszaálljon a normális kerékvágásba. A helyzet normalizálódásáig a Mol visszatartja a 2019-ben keletkezett adózás utáni teljes nyereséget, hogy majd esetleges osztalékként –részben vagy egészben – fizesse ki később, ha a részvényesek úgy döntenek, mondta Világi Oszkár.
„Nekünk van mire építkeznünk, hiszen 12 országban vannak ügyfeleink, kétezer töltőállomáson. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy ezeket a pontokat úgy alakítsuk át és töltsük fel tartalommal, hogy kiszolgálhassuk a jövő generációját. Nem azt mondom, hogy a fosszilis világ utáni világra készülünk, hanem az új generációra”
– jelentette ki.
Az üzletember elmondta azt is, hogy a V4-es országok szorosabb gazdasági, kulturális együttműködésében látja a térség jövőjét, és nagy álma, hogy csúcstechnológiával felszerelt, egy-egy régiót határok nélkül kiszolgáló szakkórházak épüljenek, s legyen egy magyar–szlovák–cseh futball bajnokság, amelyben a legjobb klubok játszanának. A Kárpát-medencei magyarság körében is népszerű FC DAC klubnak a többségi tulajdonosa a felvidéki magyarság felzárkóztatási lehetőségéről és a Bernd Storck vezette dunaszerdahelyi focicsapat célkitűzéseiről is nyilatkozott a Figyelőnek.
A teljes cikk a Figyelő 2020/25. számában olvasható
(Borítókép: Világi Oszkár – fotó: Móricz-Sabján Simon)
