A héten már csak egy gazdasági adatot közöl a KSH, az októberi külkereskedelmi termékforgalom második becslését – mondta el a figyelo.hu megkeresésre Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Hozzátette, ez egyben az év utolsó adatközlése is, hiszen a két ünnep között már nem ad ki gyorstájékoztatót a Statisztikai Hivatal. Az első becslés adatai alapján októberben a kivitel euróban számított értéke 21, míg a behozatalé 26 százalékkal emelkedett, a deficit pedig egymilliárd euróra nőtt. Regős Gábor rámutatot, az euróban számított értékek jelentős növekedése a cserearány romlásából adódik: az energiaárak az egy évvel korábbinál jóval magasabban alakulnak, márpedig hazánk energiából, illetve energiahordozókból importra szorul. A szeptemberi adatokhoz hasonlóan nem kizárható, hogy az export volumene most is jobban bővült az importénál, azaz elmondható, hogy a külső egyenleg romlása teljes egészében a cserearány romlásának tudható be. Ez lesz talán a legérdekesebb kérdés a második becslés kapcsán.
A jegybank szeptemberben még 11,5-14 százalékos éves inflációt várt 2023-ra Fotó: Hegedűs Márk / Nógrád Megyei Hírlap
Szerdán jelenteti meg a Pénzügyminisztérium az államháztartás novemberi részletes adatait. Az előzetes adatokból tudjuk, hogy az októberi 101 milliárd forintos többlet után novemberben az államháztartás 876 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Ebben szerepe lehetett az október végéig tartó kifizetési moratórium lezárásnak, illetve a novemberi pótlólagos nyugdíjemeléseknek és a nyugdíjprémium kifizetésének – sorolta a szakértő. A szerdai adatközlésből megismerhetjük az egyenleg alakulásának részletes összetevőit – tette hozzá.
Változatlan alapkamatok
Kedden dönt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamat szintjéről, illetve a héten jelenik meg az új Inflációs jelentés is. A keddi döntés során nem számítunk nagy meglepetésre, a monetáris kondíciók várhatóan nem változnak majd, esetleg a likviditás szűkítése kapcsán történhet valamilyen bejelentés, hiszen az infláció elleni küzdelemben szükségesek további lépések. Bár a novemberi infláció az elemzői várakozásoknál magasabban alakult, illetve tekintettel arra, hogy a magyar kamatok a régiós átlagnál továbbra is jóval magasabbak, valamint hogy a forint árfolyama az Európai Tanácsban történt megegyezést követően némileg erősödni tudott, nincs most olyan tényező, amely feltétlenül szükségessé tenné a kamatok emelését – vélekedett az elemző. Épp ezért az alapkamat várhatóan 13, míg az egynapos betéti kamat 18 százalék maradhat. Ezt támasztja alá az is, hogy bár legutóbb mind a Fed, mind az EKB szigorított, a szigorítás üteme mindkét intézmény esetében ötven bázispontra lassult, ám az EKB a kamatemelésen kívül további szigorítást is bejelentett az eszközvásárlás kapcsán. A jegybank szeptemberi Inflációs jelentésében 2023-ra 11,5-14 százalékos inflációt és 0,5-1,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített. Az új jelentésben a várt inflációt vélhetően felfelé módosítják, amelyet jól jelez előre, hogy a kormányzat a múlt héten 15 százalékos nyugdíjemelést jelentett be 2023 vonatkozásában, míg a jegybank elnökének nyilatkozataiban rendre 15-18 százalékos infláció jelenik meg. Kérdés ugyanakkor, hogy módosul-e a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozás.
Szintén dönt a héten az alapkamatról a cseh jegybank. Nagy meglepetésre itt sem számítunk – mondta Regős Gábor -, hiszen az intézmény utoljára júniusban emelt kamatot, 125 bázisponttal hét százalékra. A kamatemelések korai leállításának oka elsősorban a jegybankelnök személyében bekövetkezetett változással indokolhatój, hiszen az új vezető, Ales Michl már korábban is bírálta a jegybanki szigorítások ütemét. A kamatemelések leállítása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Cseh Nemzeti Bank ne avatkozna be a monetáris kondíciókba, hiszen folyamatos devizapiaci intervenciókkal tartják stabilan a korona árfolyamát.
Az Eurostat esetében a héten lényeges adatközlés nem várható.
Borítókép: Kallus György/Világgazdaság
