Magyarország sikeres és fenntartható gazdasági felzárkózásához nélkülözhetetlen az innovációs ökoszisztéma elemzése-fejlesztése, a versenyképes, termelékeny vállalati ökoszisztéma kialakítása – mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a Növekedési jelentés 2023 kiadvány bemutatóján. A távirati iroda tudósítása szerint az igazgató elmondta: Magyarországon mintegy 1100 innováció vezérelt vállalatot azonosítottak, amelyek bár csak a működő magyar vállalatok 0,3 százalékát tették ki, a teljes bruttó export 13 százalékát és a hazai éves GDP-növekmény 22,8 százalékát adták. Ezek a vállalatok érett (9-12 éves), túlnyomó részt hazai tulajdonban álló cégek.
Balatoni András szerint az intenzív növekedési fordulat alapvető eleme az innováción és folyamatos megújuláson alapuló vállalati szektor, amely a piacképes tudás, ismeret létrehozása révén biztosítja a hazai értékteremtő képesség növekedését.
– Az innovációk létrejöttében a verseny domináns tényező, a sikeres vállalkozók magas kockázati toleranciával rendelkeznek, ezért formálni kell a fiatal tehetségek gondolkodását – emelte ki. Majd hozzátette: a finanszírozás kritikus pont az innováció vezérelt cégek körében, speciális, alternatív finanszírozási eszközök segíthetik az egyszerű, rugalmas finanszírozást a vállalkozások korai fázisában.
– Ahhoz, hogy Magyarország a 2020-as években is folytassa gazdasági felzárkózását át kell állnia a minőségi alapú, intenzív növekedési modellre – jegyezte meg az igazgató. Beszélt arról is, hogy a hazai gazdaság integrált a nemzetközi termelési láncokba, és magas az FDI részaránya, ami az intézményi fejlettséget mutatja, és a 21. század kritikus infrastruktúráit tekintve az EU középmezőnyében van Magyarország, miközben a digitális infrastruktúra egyes szegmenseiben az élmezőnyben szerepel.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kiadványt bemutató konferencián a világgazdaságot hosszú távon meghatározó megatrendek közül kiemelte a demográfiai változásokat, amelyben verseny alakul ki a munkaerőért, és megemlítette a klímaváltozást, amely egyre erősebb gazdasági következményekkel bír, ahogy a geopolitikai tér átrendeződése és a technológiai forradalom is.
– A válsághelyzetek és a megatrendek minden gazdaságban a növekedési környezet átalakulását hozzák. Az a feladat, hogy ezekre a legjobb válaszokat alakítsák ki a magyar gazdaság fenntartható növekedésének eléréséhez – szögezte le az alelnök.
Az idei Növekedési jelentés az innováció terén a világ egyik vezető egyetemének, a Massachusets Institute of Technology (MIT) keretrendszerét használva elemzi a hazai innovációs ökoszisztéma jelenlegi helyzetét, és azonosítja a legfontosabb előrelépési lehetőségeket. A tanulmány szerint az MIT ötszereplős modelljének minden eleme (egyetem, kormányzati intézmények, kockázati tőke, nagyvállalat és maga a vállalkozó) megtalálható Magyarországon, azonban a szereplők közötti együttműködés, a hálózati hatások kihasználtsága elmarad a jó gyakorlatoktól, így érdemi növekedési tartalékot hordoz. Az MNB jelentése szerint a jól működő együttműködéshez szemléletváltásra van szükség; célzott eszközökkel az egyetemek, a kutatóintézetek, a kockázati tőke és az ipar közötti együttműködés erősíthető. Hasonlóan fontosnak nevezte, hogy a nagyvállalatok és az egyetemek között kiépített, közös kutatási együttműködések hatása a kkv szektort is elérje.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Branstetter Sándor)
