Kifejtette: a rendelkezésre álló adatok szerint azokban az ágazatokban volt alacsonyabb az árak emelkedése az elmúlt évtizedben, ahol magasabb volt a termelékenység növekedése. Emellett a termelékenység javulása teremti meg az alapot a bérek fenntartható felzárkózásához is.
A jegybank Termelékenységi jelentésének fő célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. Ezért az MNB jelentésében a termelékenység négy pillérét vizsgálták meg, amelyek kiterjednek a munka, az innováció, a digitalizáció termelékenységére és az ökológiai hatékonyságra. A magyar termelékenységi mutatók jellemzően az EU-átlag kétharmadán állnak, de az elmúlt években több területen is javulást regisztrálhattunk.
A 2020-as COVID-válság és a 2021-es gyors gazdasági helyreállás időszakában Magyarországon több, mint 1 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó GDP, míg az EU átlagában 0,7 százalékkal csökkent.
Trendszerűen és átlag felett emelkedik Magyarországon a kis- és középvállallozói szektor munkatermelékenysége, de még mindig számottevő a különbség a nagyvállalatokhoz képest. Kedvező, hogy a hazai GDP arányos K+F ráfordítások az elmúlt 10 évben emelkedtek, de a szabadalmakban és más eredményekben jelentkező megtérülési hatékonyság alacsony a nemzetközi összevetésben. Jó alapot teremt a digitalizáció fejlődéséhez, hogy a digitális infrastruktúra kiépítettsége az uniós átlag feletti hazánkban, de annak kihasználtsága alacsony. A koronavírus-járvány által kikényszerített alkalmazkodás felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, hazánkban 1-1,5 évvel hozta előbbre a digitalizáció terjedését, de a legjobb teljesítményt mutató országok esetében akár 2-5 éves gyorsulást is eredményezett.
Összességében a létszámalapú munkatermelékenység 2019-ről 2021-re Magyarországon 1,3 százalékkal nőtt, a V3-országok átlagában az emelkedés mindössze 0,5 százalékos volt, míg az EU-átlag 0,4 százalékkal csökkent.
A magyar innovációs ráfordítások folyamatosan emelkednek, azonban az innovációs rendszer hatékonysága nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony. Magyarország innovációs hatékonysága 57 százalék az EU átlagához képest, míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 37 százalékot mutat. Az innováció a munkatermelékenység egyik legfontosabb hajtóereje. Különösen a szabadalmak számának emelésében, valamint a védjegy és formatervezési oltalmakban azonosíthatóak jelentős előrelépési lehetőségek. Ezekben a mutatókban a hazai érték az EU-átlaghoz képest csupán mintegy 30 százalékot ér el. Előretekintve kedvező, hogy a tudásintenzív foglalkoztatás emelkedett az elmúlt években.
Hazánkban a digitális infrastruktúra kiépítettsége magas, az uniós átlag feletti, de annak kihasználtsága alacsony.
A termelékenységi pillérek tekintetében a digitalizációs hatékonyságban maradunk el leginkább a V3-államok átlagától. A hazai digitalizációs hatékonyság átlagosan 63 százalék az EU átlagos értékéhez képest. 2020-ban Magyarország az Európai Unió összesített digitalizációs indexében a 23. helyezést érte el az uniós országok rangsorában. Egyes területeken élénkült a vállalatok digitalizációja. Ilyen például az e-számlázást használó magyar vállalatok aránya, valamint a felhőalapú szolgáltatások használatánál is jelentős javulást tapasztalhattunk.
Magyarország az ökológiai hatékonyságban teljesít a legjobban a vizsgált pilléreken belül, ugyanakkor itt is azonosíthatók előrelépési lehetőségek: ilyen például a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Az ökológiai hatékonyságunk 79 százalékot mutat az EU átlagához képest, míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 50 százalék.
Az ökológiai pillér alapja a természeti erőforrások és potenciálok megfelelő használata. Ezen értékek megőrzése és felszabadítása biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági pálya ökológiailag is fenntartható maradjon. Az ökológiai hatékonyság egyik fő mutatója az egységnyi környezetszennyezésre jutó hozzáadott érték. Minél kisebb környezet-szennyezés mellett tudjuk előállítani ugyanazt vagy több termék- és szolgáltatásmennyiséget, annál magasabb ökológiai hatékonyságról beszélhetünk egy adott gazdaság esetében. Az ökológiai hatékonyság terén is számottevő javulási lehetőség van előttünk, főként a megújuló energiaforrások arányának növelése (ez a mutató jelenleg EU-átlagnak csak mintegy fele), valamint a hatékonyabb alapanyag-felhasználás tekintetében.
