Az idei év első öt hónapjában a vállalatok a magas energia- és nyersanyagárak miatt a korábbi évek átlagánál számottevően nagyobb mértékben árazták át termékeiket és szolgáltatásaikat, ami a hazai infláció emelkedéséhez vezetett. A termelői árakban tapasztalt áremelkedés begyűrűzése a fogyasztói árakba még zajlik – olvasható a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében. Az MNB szakértői hozzáteszik: az üzemanyagokat és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések érdemben tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációra kifejtett hatását. A tetőpont idejére és az ezt követő inflációs pályára az árstop-intézkedések jövőbeli alakulása jelentős hatást gyakorol.
A dokumentum alapján az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index az idei évben 11 és 12,6 százalék között, 2023-ban 6,8 és 9,2 százalék között, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul. Jó hír, hogy a magyar gazdaság növekedési képessége változatlanul erős. Rövid távon kedvező a konjunkturális kép, azonban az idei év közepétől a növekedés lassulása várható. 2022 első negyedévében a hazai GDP a várakozásokat meghaladó mértékben, 8,2 százalékkal emelkedett éves bázison. A kedvező gazdasági teljesítmény az MNB előrejelzése alapján a második negyedévben is fennmaradt. Ugyanakkor a hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét erős kettősség jellemzi. A háztartások fogyasztása jelentősen emelkedik az idei évben, amit a bérek növekedése mellett az egyszeri kormányzati juttatások és a magas inflációs várakozások miatt előrehozott fogyasztás is támogatnak. A külső kereslet a korábbi várakozásainknál alacsonyabban alakulhat, ami negatív hatást gyakorol a hazai kivitelre.
A lakosságnak juttatott egyszeri jövedelemtámogatások kifutása, az állami beruházások visszafogása és az emelkedő vállalati költségek előretekintve negatívan befolyásolhatják a gazdasági aktivitást. A hazai GDP 2022-ben 4,5–5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0–3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet.
Ami pedig a makrogazdasági kilátásokat illeti, az MNB szakértői szerint azt változatlanul kétirányú kockázatok övezik. A tartósan magasabb energia- és nyersanyagárakkal számoló forgatókönyv szerint az alappályánál magasabb inflációs és alacsonyabb növekedési pálya valósul meg. A másodkörös inflációs hatások erősödését bemutató forgatókönyv az alappályához képest magasabb inflációs és magasabb növekedési pályával áll összhangban.
Borítókép: Shutterstock
