Nemzetközi szinten romlott a pénzügyi környezet az amerikai bankcsődök miatt, ugyanakkor Magyarországon a bankrendszer sokkellenálló képessége erős, a pénzintézetek helyzete stabil – hívta fel a figyelmet Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a jegybank legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentését ismertetve. A szakember a távirati iroda tudósítása szerint közölte: a magyar bankok likvid eszközeinek aránya, a finanszírozási szerkezete, a tőkemegfelelése és hitelportfóliója is érdemben jobb, mint a 2008-as válság idején.
Az egyik legfőbb veszélyforrást ugyanakkor a kockázati tolerancia csökkenése jelenti: az amerikai bankok kockázatai – kamatkockázatok, kereskedelmi ingatlanhitelek kockázatai – nagyobb mértékű realizálódásának globális hatásai lennének, amely alól Magyarország sem mentesülne.
A főosztályvezető rámutatott: a vállalati hitelezés 14 százalékkal nőtt tavaly, a kkv-hitelállomány dinamikája azonban fokozatosan csökkent, éves szinten a kis cégek hitelállománya 13 százalékkal bővült, miközben a nagyvállalatoknál ez az érték 19 százalék volt. Az MNB arra számít, hogy a hitelezés dinamikája tovább csökken, a mélypontot az év végén 7 százalékos növekedéssel érheti el a szektor.
Dancsik Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelkereslet megnőtt a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt. Ugyanakkor a bankok megerősítették a jegybanknak, hogy csak olyan vállalatok juthatnak devizahitelhez az országban, amelyek természetes fedezettel rendelkeznek, azaz van bevételük az adott pénznemben.
Az amerikai bankokra leselkedő kockázatok megvalósulása a magyar bankrendszerre is hatással lehet. Fotó: Shutterstock
A főosztályvezető szerint háztartási hitelezésben egyértelműbben látszik a piac lassulása, az új szerződések kötésében tavaly 10 százalékos csökkenés következett be. A tendencia idén folytatódott, 2023 első negyedévében a háztartási hitelek nagyjából 50 százalékkal, és ezen belül a lakáshitelek kibocsátása közel 70 százalékkal esett vissza. Ehhez azonban hozzájárult a zöld otthon program miatti magas bázis is.
Beszámolója szerint a bankok jövedelmezősége 2022-ben minimális mértékben csökkent: a profit a szektorban 485 milliárd forint volt, miközben a 2021-es adózott eredmény 510 milliárd forintot tett ki a külföldi tevékenységek nélkül. A profit szerkezete nagy változáson esett át, jelentősen nőtt az értékvesztés részben az orosz-ukrán kitettségek miatt, rontotta az eredményt az év közben bevezetett extraprofitadó és a kamatstop is. Ezzel szemben áll a bankok kamatjövedelmének 675 milliárd forintos emelkedése 2022-ben 2021-hez képest.
A jegybank stressztesztje elhúzódó háborúval, a tovagyűrűző bizonytalanság közepette a kockázati étvágy csökkenésével és az előrejelzéshez képest 6-10 százalékkal elmaradó GDP-növekedéssel számolt. – Ilyen súlyos stressz-forgatókönyv esetén sem lépne fel tőkehiány sem szektor szinten, sem az egyedi intézmények szintjén, a bankok a hitelkihelyezési képességüket megőriznék – összegezte a főosztályvezető.
Borítókép: Illusztráció (Fotó:Shutterstock)
