A fókuszban most nyilván a húsvéti időszakban hagyományos, népszerű élelmiszerek állnak, A laboratórium feladata megállapítani, hogy ezek megnevezése megfelel-e a vonatkozó kötelező előírásoknak, illetve a címkén feltüntetett tartalom eltér-e a mért értékektől. A fogyasztóvédelmi hatóság laboratóriuma most kalácsokat, pálinkákat és gyümölcsleveket vizsgált a magyar fogyasztók védelme érdekében – jelentette be Kupecki Nóra az Igazságügyi Minisztérium alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára Facebook-oldalán. Azt is hozzátette: ezen termékek esetében a laboratórium feladata annak megállapítása, hogy az élelmiszerek megnevezése megfelel-e a vonatkozó kötelező előírásoknak, illetve a címkén feltüntetett tartalom eltér-e a mért értékektől. Majd kiemelte: az ünnep alatt azonban a folyamatos ellenőrzések sem állnak meg, továbbá a közeljövőben is számíthatnak a hatóság munkatársainak állandó jelenlétére a boltokban.
Húsvéti készülődés az élelmiszer boltokban – az ünnep előtt ellenőrzés is zajlik
Fotó: Mártonfai Dénes -Tolnai Népújság
Többlépcsős, mindenre kiterjedő ellenőrzés
A Nébih a sok húsvéti finomság – kiemelten a gyerekek kedvencei: a csokinyuszik, egyéb figurák, tojások, táblás csokik – előállító és -forgalmazó létesítményeit is ellenőrzi: a végzett tevékenység feltételei, illetve a forgalomba hozott élelmiszerek megfelelnek-e az európai uniós és a nemzeti jogszabályoknak. Fontos, hogy a követelmények teljesítését dokumentumokkal is alátámasszák, ezzel biztosítva a termék különböző készültségi fázisainak nyomon követhetőségét – húzta alá kérdésünkre a hatóság. A hivatal ezek mellett az élelmiszer-előállító üzemekbe beérkező alapanyagok minőségi tanúsítványait, a raktározás körülményeit, az alapanyagok minőségmegőrzési idejét is részletesen áttekinti. Hasonlóan a higiéniai előírások betartásához.
A Nébih kérdéseinkre küldött beszámolója szerint a monitoring program az előállítás és a forgalmazás valamennyi szakaszára kiterjed, és felöleli a takarmányok, a növényi és állati eredetű alapanyagok és az élelmiszerek vizsgálatát. A termékmintavételi terv magába foglalja többek között az élelmiszerek (így az édesipari termékek) mikrobiológiai, kémiai biztonsági, reziduum-toxikológiai ( vegyianyagok és antibiotikumok maradékanyag-tartalma) ellenőrzését, amit a Nébih laboratóriumaiban végeznek. Továbbá kiemelten ügyelnek a lejárat utáni forgalomba hozatal elkerülését.
Az egyes élelmiszerfajtákra vonatkozó minőségi követelményeket a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) előírásai, illetve irányelvei szabályozzák. A hatóság ellenőrzi azt is, hogy az előállított termék megfelel-e az ebben előírt követelményeknek: az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről, az az édesipari termékekről, valamint a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott édesipari termékekről – részletezi a Nébih. Majd hozzáteszi, a húsvéti figurák készülhetnek különböző csokoládékból (ét, tej, fehér) vagy különböző bevonómasszákból (ét, tej, fehér, színes).
Kupecki Nóra felhívta a figyelmet, ellenőrzésekre húsvét után is kell számítani
Fotó: Sándor Judit Délmagyarország
A fogyasztó dönt
A vásárlói döntés meghozatalakor mindenekelőtt érdemes odafigyelni a termék fantázia neve mellett a pontos megnevezésre – tanácsolják. Utóbbi tájékoztatást ad arról, hogy pontosan milyen, értékesebb, magasabb tápértékű anyagok felhasználásával készült, kedvezőbb érzékszervi tulajdonságú „finomabb” csokoládé terméket takar a csomagolás, így választhatunk, egyebek mellett, különleges tejcsokoládé, étcsokoládé vagy egyéb, bevonómasszából (ét, tej, fehér) készült terméket.
A csokoládékészítés legfontosabb, meghatározó alapanyaga a kakaóbab, amiből előállítják a kakaómasszát, ebből nyerik ki a kakaóvajat. A kakaópor a kakaóvaj kisajtolása után visszamaradt „kakaópogácsa” őrlésével előállított termék. A csokoládé előállítása során ezekhez az anyagokhoz (vagy valamelyikéhez, illetve ezek kombinációjához) cukrot, emulgeálószert adnak. A Nébihnél ellenőrzik azt is, hogy csokoládéféleségenként változik az összetétel, például tejcsokoládé esetében tejport, tejszínport, gyakran vaníliát vagy vaníliaaromát használnak fel.
A csokoládék összetétele az Európai Unióban egységes előírásban szabályozott. A kakaó szárazanyag-tartalom mennyiségi előírása eltér az ét-, tej-, háztartási-, és az asztali csokoládék esetében. Az étcsokoládé legalább 35, a tejcsokoládé legalább 25 százalék kakaó szárazanyagot kell, hogy tartalmazzon.
Vannak kivételek is, amelyek nem számítanak „klasszikus” csokoládétermékeknek. Ezekhez felhasználhatóak meghatározott nem kakaóvaj növényi zsírok, például pálmaolaj. A hozzáadott mennyiség nem haladhatja meg a megengedett anyagok levonása utáni késztermék mennyiségének 5 százalékát és nem csökkentheti a termékre minimálisan előírt kakaóvaj-, vagy összes kakaó szárazanyag mennyiségét. Tehát amennyiben a termék pontos megnevezése mellett azt látja a fogyasztó, hogy „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz”, akkor még csokoládé terméket választott. Nem hamisított, nem csapták be – húzza alá a Nébih. A különböző bevonómasszák/formázómasszák a kakaóvajtól eltérő más növényi zsírt tartalmaznak, amelyek fogyasztáskor más érzetet keltenek (kevésbé olvadékonyak, nyelvhez tapadó kissé „faggyús” érzetűek lehetnek). A bevonómasszák nem tartalmaznak kakaóvajat, illetve kakaómasszát.
„Nyomokban mogyorót tartalmazhat” – érdemes elolvasni az összetevők listáját
Fotó: Vajda János / MTI
Vigyázzunk a veszélyes, allergén összetevőkre!
Az előállított élelmiszerek jelölésének ellenőrzése uniós és hazai rendeletek előírásainak betartását célozza, hogy a fogyasztók vásárlási döntéseik meghozatalához rendelkezzenek a szükséges és pontos információkkal. Az élelmiszerek készítéséhez felhasznált alapanyagokat előállításkori tömegük csökkenő mennyiségi sorrendjében kell feltüntetni, ezért célszerű figyelni arra is, hogy az egyes magasabb tápértékű anyagok hol találhatóak a felsorolásban. Gyakran találkozunk például mogyorós/földimogyorós csokoládé figurával, vagy „töltött tojásokkal”. Az összetevők felsorolásában jelenik meg az édesség készítéséhez felhasznált „dúsító anyagok” aránya is (például mogyoró). Érdemes figyelni ezekre az alkotórészekre, amelyek általában a termék nevében is megjelennek és fényképpel (grafikusan) is ábrázolják a csomagoláson. A töltött termékek esetében a gyártó feltünteti a töltelékarányt is. Ilyen termékeknél célszerű megnézni a töltelékben lévő ízesítő anyagokat is. Az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait – helyes tárolási körülmények között – megőrzi – idézi a definíciót a hivatal. A minőségmegőrzési idő lejárati dátumát a nap, hónap, év sorrendben kell megadni. Ugyanakkor kiemelik, hogy a gyártónak, forgalmazónak arra is van lehetősége, hogy csak a hónapot és az évet adja meg, ez esetben oda kell írnia, hogy az édesség a jelzett hónap végéig őrzi meg minőségét. Ugyanilyen módon kell eljárni, ha csak az évet tüntetik fel. Gyakran látható a minőségmegőrzési idő közelében „L”-betű után az úgynevezett gyártási azonosító kód, ami az ellenőrzés során a nyomon követhetőség szempontjából fontos adat.
Még egy fontos szempontra hívja fel a fogyasztók figyelmét a Nébih: az étel allergiában szenvedők számára kiemelten szükséges figyelni az allergén anyagokra. Az allergén összetevőket, azaz az allergén nevét (például tej, mogyoró) olyan szedéssel – betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kötelező kiemelni a termékeken, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől. Azonban figyelni kell arra, hogy ezek az anyagok a termék készítéséhez felhasznált anyagok. Ez nem azonos a „nyomokban tartalmazhat…” (például olajos magvakat, tejport, tojásport, szezámmagot) felirattal, ami csak a keresztszennyeződésként esetlegesen jelen levő allergénekre utal. Mindezen kötelező jelölések mellett előírják a termékek csomagolásán szereplő szövegben használható minimum betűméretet is.
Borítókép: Shutterstock
