Jelenleg a KATA az egyik legnépszerűbb adózási forma; amit mi sem jelez jobban, hogy mintegy 350 ezer katás kisvállalkozó van hazánkban. Persze nem véletlenül lett ez az egyik legelterjedtebb adózási forma, hiszen viszonylag kevés adminisztrációval jár, és egy fix, havi költséggel az összes befizetni valónkat letudhatjuk.
Azonban az éremnek mindig két oldala van:
a KATÁ-nak nem csak előnyei, de bizony hátrányai is akadnak. Ezeket járjuk most körbe részletesen a cikkünkben.
Mi is az a KATA?
A KATA egy mozaikszó, amely a Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója rövidítéséből jött létre. Ez az egyik legnépszerűbb adózási (nem vállalkozási) forma a szabadúszók (vagy más néven freelancerek), illetve a kisvállalkozók körében.
A lényege, és talán egyben legfőbb előnye is, hogy egy bizonyos összeghatárig áfa-mentesen lehet számlázni. Itt érdemes is megállni egy pillanatra, ugyanis ezt az összeget rendszerint egy naptári évre 12 millió forintban tüntetik fel, pedig ez csak akkor igaz, ha valaki egy teljes évig, vagyis 12 hónapig KATÁ-s vállalkozó.
A KATA adózás kiszámítása ugyanis időarányos: ha valaki csak 6 hónapja egyéni vállalkozó, akkor 6 millió forintig állíthat ki áfamentes számlát.
Jó kérdés, hogy történik, ha átlépjük a fent említett az összeghatárt?
Ilyen esetekben kiesünk az alanyi adómentesség köréből, és a következő évtől átkerülünk az áfások körébe. Emellett pedig abban az évben, amikor bevételünk túllépte az adómentesség határát, a 12 millió forintot meghaladó bevételünk 40 százalékát adó formájában be kell fizetnünk. Ez azt jelenti, hogy ha például egy naptári évben 15 millió forintos árbevételünk volt, akkor 3 millió forint után kell befizetnünk a 40 százalékos adót, vagyis ebben az esetben az 1,2 millió forintot.
Fontos kiemelni, hogy a KATA keret nem azonos az alanyi adómentes kerettel. Megtörténhet, hogy például lakáskiadásból van nem KATA-s, ám alanyi adómentesen adózott bevételünk.
Tehát lehetséges, hogy a KATA-keretünket nem lépjük át, ám elfogy az alanyi adómentes keretünk, ami szintén 12 millió forint. Akkor az e feletti összeget már áfásan kell kiállítanunk. Fontos megjegyezni, hogy ha ezt átlépjük, a következő két évben nagyon nehéz visszakerülni az alanyi adómentes adózáshoz.
Most, hogy megismertük a KATA alapvető működését, nézzük meg tételesen az előnyöket, illetve hátrányokat is!
Fotó: freepik.com
Ezek a KATA adózás előnyei
Nézzük meg részletesen, milye előnyökkel jár a katás adózási forma választása.
#1 Alacsony, jól kalkulálható havi költség
Ahogy a fentiekből is jól láthatjuk, KATÁ-s vállalkozóként lényegében nem a bevételünk után kell adóznunk, így rendkívül alacsony havi költséget jelentenek a kötelező befizetések.
Alapvetően három költség szintet különböztetünk meg:
- Mellékállású KATÁ-s vállalkozóként havi 25 ezer forintot kell befizetnünk. (Ezt abban az esetben alkalmazhatjuk, ha minimum heti 36 órás bejelentett munkaviszonnyal rendelkezünk, illetve, ha nappali tagozatos tanulók, vagy nyugdíjasok vagyunk.)
- Főállású KATÁ-sként havi 50 ezer forintot kell fizetnünk.
- Választhatunk ezen kívül emelt díjat is, ebben az esetben havi 75 ezer forintot kell befizetni havonta. Ez nyugdíj, illetve a csed, gyed és táppénz tekintetében többlet járulékalapot jelent az 50 ezer forintos összeghez képest.
Ekkora havi befizetéssel tehát (majdnem) minden járulékfizetési kötelezettségünknek eleget teszünk.
Hogy milyen plusz költségek merülnek még fel, azt a KATA hátrányai részben taglaljuk majd részletesen.
#2 KATÁ-sként egyszerű az adózás
Miután elindítottuk a vállalkozásunkat, nincs más dolgunk, mint havonta megfizetni a 25-, 50-, vagy 75 ezer forint tételes adót, minden hónap 12-éig. Ezt egyszerű átutalással is elvégezhetjük, elég csak a közlemény rovatban feltüntetni a nevünket és adószámunkat.
Persze adóbevallást KATÁ-s vállalkozóként is kell készítenünk – ebben feltétlenül kérjük egy könyvelő segítségét.
#3 Egyszerű az adminisztráció
Lényegében elég csak a fizetési és a bevallási határidőkkel tisztában lennünk. Ezenkívül a bevételeket kell egy táblázatban vezetnünk, és a számlákat kell kiállítanunk egy online számlázó segítségével.
A vállalkozás indításához csupán Ügyfélkapus regisztráció kell, így teljesen ingyenesen, gyorsan és problémamentesen tudunk vállalkozást indítani. Az ÖVTJ számokra (Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzék) lesz szükség a tevékenységünkhöz kapcsolódóan.
Amennyiben a későbbiekben bővülne a tevékenységi körünk, úgy egyszerűen csak az ÖVTJ szerinti számmal kell bővíteni, amit online is intézhetünk az Ügyfélkapunk segítségével. Viszont ezt csak abban az esetben tehetjük meg, ha olyan tevékenységet végzünk, ami nem engedélyköteles, vagy rendelkezünk engedéllyel.
Tipp: hogy melyik tevékenységi kör engedélyhez kötött, arról érdemes még azelőtt tájékozódnunk, mielőtt elindítanánk a vállalkozásunkat, nehogy később érjen minket meglepetés.
#4 A legtöbb támogatásra így is jogosultak vagyunk
KATÁ-s vállalkozóként ugyanolyan biztosítottnak minősülünk, mintha alkalmazottak lennénk. Ezen túlmenően természetesen jogosultak vagyunk az olyan állami támogatások igénybevételére is, mint a CSOK, illetve a Babaváró hitel.
Azonban az egyéb hitelek (mint például lakáshitel, személyi kölcsön) esetében már picikét árnyaltabb a helyzet. Nem minden bank nyújt ugyanis kölcsönt KATÁ-soknak, és ha igen, szigorú feltételeknek kell megfelelni. Ezenkívül KATÁS-ként csak a bevételünk 60 százaléka számít tényleges jövedelemnek a hitelfelvétel során.
Ezt azt jelenti, hogy ha évi 7,2 millió forintos (havi 600 ezer forintos) bevételünk volt, akkor a jövedelemigazoláson csak 600.000×0,6=360.000 forintos összeg fog szerepelni.
#5 Vállalkozói szabadságot ad
Lehet, hogy közhelyesen hangzik, de mindenképp érdemes megemlíteni, hogy KATÁ-s vállalkozóként önmagunk főnökei vagyunk. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mi szabjuk meg azt, hogy honnan, mikor és mennyit dolgozunk, ami nagyfokú szabadságot biztosít számunkra.
Fotó: freepik.com
Ezek a KATA hátrányai
Nem minden fekete vagy fehér, így van ez a KATÁ-s vállalkozással is. Most, hogy górcső alá vettük a KATA előnyeit, nézzük meg, milyen árnyoldalai vannak.
#1 A vállalkozói szabadság nem csak pozitív lehet
A nagyfokú szabadságnak persze több hátránya is van. Az, hogy önmagunk főnökei vagyunk egyúttal azt is jelenti, hogy nekünk kell ügyfeleket találnunk, ami bizony nem mindig egyszerű.
Épp ezért tanácsolják sokan azt, hogy elsőre csak mellékállásban, fix munkahely mellett indítsuk el a vállalkozásunkat, és amikor már kiterjed az ügyfélkör, akkor váljunk teljes, főállású KATÁ-s vállalkozóvá.
A ló másik oldala pedig az, ha túl sok a munka. Ilyenkor az ember ugyanis hajlamos túlhajszolni magát, és 8 óra helyett napi 10-12 órát is dolgozik.
Kell egy kis idő, amíg az ember megtalálja az egészséges egyensúlyt, de mindenképp törekedni kell rá, hogy ne csak a bevétel lebegjen a szemünk előtt, hanem az is, hogy ki tudjuk pihenni magunkat.
#2 Nem vagyunk teljesen jogosultak minden támogatásra
Habár a legtöbb állami támogatásra jogosultak vagyunk KATÁ-s vállalkozóként is, azért bőven akad olyan is, ahol bizony hátrányt jelent; ilyen például a táppénz is.
Habár sokan tévesen úgy tudjuk, KATÁ-sként nem vagyunk táppénzre jogosultak, ez nem igaz: főállású KATÁS-ként évi 102 ezer forintra vagyunk jogosultak 2021 január 1-től. (Azok számára, akik az emelt KATA adót fizetik, évi 170 ezer forintos táppénz jár.)
Ez pedig kevesebb, mint amit alkalmazottként kapnánk, például egy bejelentett, fix nettó 300 ezer forintos fizetéssel.
A 2014. december 31-e után kötött házasoknak jár egy ún. első házasok támogatása, ami havi 5000 forintos összeget jelent egy évig. Mivel ez a személyi jövedelemadóból igényelhető vissza (amit a KATÁ-sok nem fizetnek), így kisvállalkozóként nem vagyunk jogosultak erre a támogatásra. Ugyanúgy a családi adókedvezményt sem tudjuk igénybevenni, hiszen ezt is a személyi jövedelemadóból vonják le.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha valamilyen ételallergiával küzdünk – KATÁ-sként sajnos az erre járó adókedvezményt szintén nem tudjuk igénybe venni.
A KATÁ-sok ezenkívül kevesebb GYED-re is jogosultak mint azok, akik alkalmazottként dolgoznak.
#3 Vannak még plusz költségek, a fix havi díjon felül
A fix havi díjon felül vannak még olyan költségek is, amelyekkel érdemes kalkulálni.
Ilyen a félévente fizetendő iparűzési adó (ezt többféle módon is fizethetjük), illetve az évi, kötelező kamarai tagdíj is.
Ezenkívül a könyvelőnek is fizetni kell (havi-, vagy éves elszámolásban), ami szintén plusz költséget jelent.
#4 Az új KATA-szabályok meglehetősen megnehezítik a vállalkozók életét
- január 1-től több szempontból is megnehezítették a KATÁ-s vállalkozók életét, bár tény, hogy a bújtatott foglalkoztatás ellen valamit lépni kellett.
Ilyen negatív változás többek között az is, hogy ha valaki egy évben 3 millió forintnál nagyobb összeget számláz ki ugyanannak a cégnek, akkor a 3 millió forintot meghaladó bevétel után 40 százalékot kell adóznia a megbízónak.
Ez látszólag nem a KATÁ-sokat érinti, hiszen a megbízót terheli, mégis közvetetten negatívan érinti őket, hiszen plusz bevételtől eshetnek el. (Ez esetben egyébként nem érvényes az arányosítás, tehát ugyanúgy 3 millió forintot lehet adómentesen kiszámlázni akkor is, ha az év közepén indítottuk a vállalkozásunkat.)
Továbbá kapcsolt vállalkozói jogviszony esetén, amennyiben a partnered belföldi, úgy szintén 40 szézaklékos adót köteles fizetni a partner.
Megjegyzés: kapcsolt vállalkozásnak az minősül, ha KATÁ-sként például egy másik cégben, vállalkozásban is meghatározó befolyással bírsz (pl. többségi tulajdonosként dönthetsz a menedzsment összetételéről satöbbi).
Ezenkívül már csak egyetlen jogviszonyban lehetünk kisadózók, vagyis csak egyetlen KATA vállalkozás lehet a nevünkön, így megszűnik a többes KATÁ-zás is.
#5 Szinte alig lesz nyugdíjunk
Azon kívül, hogy kisebb összegű szülés utáni támogatásra és táppénzre vagyunk jogosultak, a nyugdíjunk is jelentősen kevesebb lesz, mintha alkalmazotti jogviszonyban dolgoztunk volna. Még akkor is, ha egyébként az emelt adózási módot választottuk.
Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy ha most mennénk nyugdíjba, 40 évnyi KATÁ-s „munkaviszony” után, úgy
- 50 ezer forintos adó esetén 41.000 forintra,
- 75 ezer forintos tételes adó esetén pedig 87 ezer forintra
- lennénk jogosultak, ha egy átlagos bruttó 4,8 millió forintos éves árbevételt veszünk alapul. Egy alkalmazott pedig, ugyanekkora éves bérrel számolva, 214 ezer forintot kapna.
Itt azonban fontos megjegyezni, hogy a KATA esetében a szolgálati idő is kevesebb. 50 ezer forintos befizetéssel 1 teljes év csak 0,61 év szolgálati időnek számít, így például egy KATÁ-s vállalkozó nem mehet nyugdíjba korkedvezménnyel sem, hiszen 40 évnyi KATA vállalkozás csak 25 év szolgálati időnek felel meg.
A különbség tehát jól látható, és ez bizony lépésekre ösztökélheti a kisvállalkozóként. Szerencsére sokat tehetünk a kevés nyugdíj ellen KATÁ-sként is (a tippeket a linkre kattintva olvashatja el).
Összefoglalás
Ahogy láthatjuk, a KATA adózási forma sikere leginkább az egyszerűségében és a kiszámíthatóságában rejlik. Ezért cserébe persze vannak buktatók, amelyeket érdemes figyelembe venni már azelőtt, mielőtt még kiváltanánk az engedélyünket.
(Borítókép: freepik.com)
