Donald Trump ígéretei ellenére szinte semmit nem könnyített elnöksége alatt a bankok szabáloyzásán. A kisebb közepes bankoknál ugyan volt némi könnyítés a tőkemegfelelési és a likviditási mutatókban, de ebben ki is merült az elnök deregulációs “hadjárata”. Már Trump elnöksége kezdetén gyorsan kiderült, hogy még tíz évvel a pénzügyi válság után is nagyon kockázatos politikailag a nagy pénzintézetek helyzetének könnyítése.
Ezért is történhetett, hogy a bankszektor befektetőit az elnökválasztás kimenetelénél sokkal jobban izgatta a kamatszint várható alakulása.
A választás másnapján a Wall Street emelkedett, a bankrészvények azonban estek.
Ennek hátterében az állt, hogy elmarad a “kék hullám”, a demokraták nem nyerték meg az amerikai törvényhozás felsőházát, a republikánusok által uralt Szenátust. Így viszont Bidennek nehéz dolga lesz, ha meg akarja valósítani programja egyik legfontosabb elemét, a nagy arányú költségvetési lazítást. A piac azt feltételezte ugyanis, hogy a büdzsé hiányának növelése előbb-utóbb a kamatszint növekedésében is megjelenik. A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a bankok profitja emelkedő kamatkörnyezetben rendesen meghízik – nő a hitelezési tevékenységen elérhető árrés.
A Trump adminisztráció által bevezetett vállalati adócsökkentés persze a pénzintézeteknek is nagyon jól jött.
Biden a kampány során adóemelést ígért – a bankoknak is -, ennek azonban a republikánus Szenátus várhatóan simán keresztbe tesz.
Amerikai politikai elemzők szerint ha Biden behúzta volna a Szenátust is, jó eséllyel Elizabeth Warrent, a demokraták nagyasszonyát, volt elnökjelöltet választotta volna maga mellé pénzügyminiszternek. Warren szenátor ismert arról, hogy nagyon hevesen tudja kritizálni a bankszektort. A Warren kontra Szenátus konfliktust azonban Biden nem fogja felvállalni, ezért nem lesz pénzügyminiszter többek között a demokraták balszárnyához tartozó Bernie Sandersből sem.
A jelöltek között szóba jön még Lael Brainard, aki az amerikai jegybank, a Federal Reserve döntéshozó testületének tagja, s egyben a demokraták legerősebb hangja a testületben. Esetében azonban nagyon erős kérdés, hogy elvállalná-e a pozíciót, hiszen jövőre lejár Jay Powell Fed elnök mandátuma – amit még Trumptól kapott -, így egy demokrata elnök alatt megnyílhat számára ez a pozíciót. Biden és a pénzügyi szektor viszonyánál érdemes figyelni arra is, hogy Delaware államból jön, ahol hagyományosan erős bástyái vannak a pénintézeti ágazatnak.
Mindent egybevetve valószínű, hogy mérsékelt, nem bankellenes vezetőket nevez majd ki a pénzügyi tárca és a felügyeleti szervek élére.
(Borítókép: Turisták az amerikai egyesült államokbeli New York-i Manhattan-szigeten, a Wall Street bikáján. (William Volcov, Europress/AFP)
