„Ma maximálisan az űrkutatásra és űrtevékenységre épül a bolygónk működésének a megértése. Tehát kijelenthetjük: az űrkutatás nélkül az emberiségnek nem lesz jövője” – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos. Fontos felismerni – folytatta –, hogy ha beülünk az autónkba és bekapcsolunk egy navigációs eszközt, akkor az műholdrendszerekkel lép kapcsolatba. A meteorológusok is műholdképeket használnak előrejelzéseikhez, amelyek így egyre pontosabbak. „Egy még inkább húsba vágó példa, hogy a klímaváltozás-vizsgálatok tudományos hátterében ugyancsak jelentős szerepe van az űrkutatásnak” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a koronavírus-járvány alatt a szén-dioxid- és a nitrogén-dioxid-kibocsátásban az ipar leállása miatt bekövetkezett jelentős változásokat is űreszközökkel tudták mérni.
Ferencz Orsolya közölte: a magyar kormány ki akarja használni, fejleszteni szeretné a szektorban rejlő potenciált.
Ezért a gazdaságvédelmi akciótervben a jövő iparágai közé sorolta az űripart. Augusztus közepén pedig elfogadta hazánk űrstratégiáját, amely hármas célrendszerre épül. Egyrészt a tudomány, az oktatás és az utánpótlásképzés terén kell megerősíteni pozícióinkat, hiszen az űrtudományok rendkívül konvertibilis tudást jelentenek a világon. Emellett fejleszteni kell az ipari képességeket és az űrtevékenység gazdasági alapjait. Harmadrészt pedig mindehhez tovább kell szélesíteni Magyarország nemzetközi kapcsolatait – ismertette a szakértő.
„Az egyik zászlóshajónak számító célkitűzésünk egy újabb magyar kutatóűrhajós-misszió.
Ebben természetesen nem az a fő szempont, hogy mekkora presztízs egy magyar embert felküldeni az űrállomásra. A lényege az eszközépítés, az iparfejlesztés és a hazai egyetemekre gyakorolt katalizátorhatás. Ez a küldetés 2024-re, legkésőbb 2025 elejére van beütemezve, partnerként pedig elsődlegesen az Egyesült Államokra számítunk benne. Terveink szerint a houstoni székhelyű Axiom Space űrinfrastruktúra-fejlesztő céggel valósítjuk meg ezt a programot” – mondta.
A miniszteri biztos arról is beszélt, az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy az űrbányászat, valamint az űrerőforrás-kutatás és -felhasználás megkerülhetetlenül az emberiség közeli jövőjének a részét képezi. Az viszont még nem tisztázott, hogy ki mit és hogyan tehet és birtokolhat. A Holdért például óriási verseny zajlik, de az igazán nagy kérdés az, mi fog ott történni és ki viseli majd az ott zajló tevékenységért a felelősséget – mutatott rá Ferencz Orsolya.
További részletek a csütörtökön megjelent Figyelőben.
(Borítókép: NASA TV / AFP)
