A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Az elemzők 3,5 százalékot vártak a februári 3,1 százalék után. A tavaly októberi 3,8 százalékos inflációs adatot leszámítva a fogyasztói árak 2013 januárja óta nem emelkedtek ilyen mértékben egy év alatt. A maginfláció 3,8 százalékra emelkedett márciusban a februári 3,5 százalékot követően, utoljára 2012. decemberben volt ennél magasabb, 4,9 százalékos.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az idényáras élelmiszerárak és a dohánytermékek árának vártnál gyorsabb növekedésével magyarázta, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben ugrott meg az infláció márciusban. Az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja a maginfláció emelkedése, amit az adószűrt maginfláció is követett.
Amennyiben a 3,5 százalékos adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a monetáris tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében.
A takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban is 4,0 százalék közelében lehet az infláció alapvetően amiatt, hogy tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára. A tavalyi év közepétől látott üzemanyagdrágulás miatt azonban az idei év közepére megint 3 százalék közelébe kerülhet az infláció, majd decemberben az üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat, így a Takarékbank elemzői éves átlagban 3,4 százalékosra emelték az idei inflációs várakozásukat a tavalyi 2,8 százalék után.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője általánosságban megállapította, hogy a reálbérek emelkedése és ezzel összefüggésben a belső fogyasztás élénkülése inflációs kockázatot jelent. Az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk, már az év első két hónapjában is megfigyelt, átlagot meghaladó mértékű drágulása járult hozzá az infláció márciusi gyorsulásához.
A szakember szerint az idén márciusban lehetett csúcson az éves infláció, a következő hónapokban a bázishatás miatt lassulásra lehet számítani, ugyanakkor az év végén – novemberben és decemberben – újból gyorsulás várható. Ezzel párhuzamosan a maginfláció más pályát futhat be, a belső komponensek – fogyasztás és béremelkedés – miatt akár gyorsulhat is a következő hónapokban. A K&H vezetője szerint az MNB inflációs alapmutatói is megerősítik, hogy a belső komponensek által vezérelt inflációs nyomás nő. Amennyiben ezek az irányzatok a következő hónapokban folytatódnak, a jegybank monetáris politikai szigorításokkal reagálhat, tette hozzá.
A CIB Bank Jobbágy Sándor elemző által az MTI-nek megküldött előrejelzése szerint 2019-ben az éves átlagos teljes infláció várhatóan csak mérsékelt emelkedést mutat majd a 2018-ashoz képest, 3,1-3,3 százalék körül lehet, de az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása. Amennyiben a következő hónapok maginflációs számai további emelkedést mutatnak a 3 százalék fölötti tartományban és a következő negyedéves Inflációs jelentésben további emelkedést mutatnak a 2020-as inflációs előrejelzések is, úgy további likviditásszűkítési intézkedéssel és esetleges az egynapos betéti kamatemeléssel reagálhat a jegybank. Az adatfüggő üzemmódban lévő monetáris politika azonban várhatóan továbbra is csak a minimálisan szükségesnek látszó szigorító lépésekkel fog előrehaladni.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője az éves infláció 0,6 százalékpontos márciusi emelkedéséből 0,4 százalékpontot, azaz kétharmadot az üzemanyagok drágulásának élénkülésével magyaráz. Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés mértéke megközelíti a jegybank inflációs célsávjának felső szélét. Megjegyezte, az élénk belső kereslet felfelé húzta az árakat, míg a gyenge külső árnyomás alig tudta fékezni az árnövekedést.
A Századvég arra számít, ha fennmaradnak a mostani inflációs folyamatok, akkor a júniusi kamatdöntő ülésén további szigorításról dönt a monetáris tanács. Ebben az esetben kismértékben 3 százalék felett alakulhat az éves infláció. Az inflációs folyamatok fékeződését nagyban segíthetné a forint erősödése – jegyezte meg Regős Gábor.
Borítófotó: Az Országos Dohányboltellátó Kft. (ODBE) új logisztikai központja Zalaegerszegen 2018. szeptember 7-én. A 2000 négyzetméteres korszerű központ 60 dolgozóval az ország 10 százalékát, a nyugat-dunántúli régióban mintegy 700 dohányboltot lát el áruval. (MTI Fotó: Varga György)
