Megállíthatatlannak tűnik a szerb ingatlanpiac. A koronavírus-járványnak sem sikerült megingatnia az árak és a kereslet növekedését, az érdeklődés változatlanul nagy, az idei legfrissebb adatok is erről árulkodnak. Júliusban például közel 13 ezer adásvételi szerződést írtak alá – számolt be a szerb földmérési hivatal –, ezzel bő félmilliárd eurós forgalmat bonyolítottak le déli szomszédunk ezen szektorában. A múlt esztendő azonos időszakához képest a bővülés 22 százalékos.
Tavaly szintén jó évet zárt az ágazat.
Csak a kijárási tilalmak által meghatározott tavaszi hónapokban volt elhanyagolható visszaesés a gazdasági kamara adatai szerint, ám az azt követő hónapokban nagyobb lett a kereslet a lakások iránt, mint 2019-ben volt, és némileg az árak is növekedtek. A 2020-as trend az idén erősödött. Igaz, kisebb az érdeklődés a hétvégi házak iránt, de megnövekedett a forgalom a városi ingatlanok piacán.
Az árak meglehetősen változatosak: a belgrádi Víziváros exkluzív helyszínén kilencezer euróba (bő hárommillió forintba) kerül a lakások négyzetmétere, az átlagos fővárosi ellenérték háromezer euró, de a peremen valamivel ezereurós négyzetméterár felett is találni már otthont. Újvidéken, az ország második legnagyobb városában 1500 és 2000 euró között mozog az ár. Régiókra lebontva júliusban a Vajdaság területén adták el a legtöbb ingatlant, majd Belgrád következett a sorban.
Az elemzők értékelése szerint a koronavírus nemhogy nem negatív, hanem egyenesen pozitív hatást fejtett ki a piacra, az emberek ugyanis az anyagi biztonság egy régóta (már a háború előtt és után) bevált elemére összpontosítottak.
Szerbiában köztudott, hogy biztos befektetésnek szinte kizárólag az ingatlanba történő invesztíció számít.
A felfutásban óriási a szerepük a külföldön dolgozó szerb állampolgároknak is, akik Nyugat-Európában némi megtakarított pénzre szert téve szintén hazai ingatlanok vásárlására adják a fejüket.
A kiemelkedően nagy kereslet miatt sokan döntenek épülőfélben lévő lakások megvásárlása mellett is, vállalva az azzal járó bizonytalanságokat, kockázatokat. Rizikóból pedig nincs hiány – figyelmeztetett a minap a szerb építőipari kamara elnöke –, hiszen voltaképpen egy még nem létező létesítményt vesz meg ilyenkor valaki, bízva abban, hogy mindent a szerződés feltételeinek megfelelően, tartva magát az időkorlátokhoz végez majd el a beruházó vállalat vagy megbízott kivitelezője.
A szervezethez az utóbbi időben egyre több panasz érkezik a megbeszéltektől eltérő kivitelezés miatt.
A polgárok gyakran nem tudják, mitévők legyenek, s becsapva érzik magukat, ha a munkálatok egy részét nem kellő körültekintéssel, esetleg olcsóbb anyagok felhasználásával fejezi be az adott cég. A vevő gyakran csak hetekkel, hónapokkal a beköltözés után jön rá arra, hogy a padló, az ablakok, a fürdőszobaelemek nem érik el az ígért minőségi szintet.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Stanislav Krasilnikov / TASS /Getty Images)
