“A kezdők kedvéért, ez nem egy szerződés” – nyitja írását David Harsanyi, az amerikai The Federalist portál szerzője. És valóban, az amerikai jogban az iráni atommegállapodás nem nemzetközi szerződésként került be, Barack Obama csupán egy elnöki rendeletben döntött a csatlakozásról, így Trump ezt bármikor felmondhatta. Most meg is tette.
Miért? Az elnök elég egyértelműen elmagyarázta: szerinte az nem vonatkozik Irán ballisztikusrakéta-programjára, illetve Teherán szíriai és jemeni szerepvállalására, s nem akadályozza meg hatékonyan Irán atomfegyver-fejlesztési törekvéseit.
Van abban valami, amit Trump állít. Ha igaz, amit Haszan Róháni iráni elnök állít, miszerint máris készen állnak arra, hogy újra nekiálljanak az urándúsításnak. Erre Harsányi is felhívja a figyelmet: “Furcsa dolog ez egy nemzettől, amelyik teljesen lemondott a nukleáris fegyverek megszerzése iránti vágyáról” – írja. Ezek szerint tényleg nem volt túl hatékony abból a szempontból, hogy Irán atomfegyver-fejlesztési törekvéseit akadályozza. De mi a helyzet a ballisztikusrakéta-programmal? Harsányi úgy véli, a ballisztikus rakéták a nukleáris fegyverek szállítására szolgálnak. Nem csoda, ha Trump elégtelennek érezte a megállapodást.
Így aztán bejelentette, hogy újra megindítja a szankciókat Irán ellen, amelyek elvileg annak érdekében szüneteltek, hogy a közel-keleti ország lemondjon az atomfegyverek iránti vágyáról.
Rövid időn belül sok ország külügyi vezetője és véleményvezére nyilvánult meg az ügyben. Sokan kifejezetten támadták Trumpot, szerintük az elnök lépése veszélyezteti a közel-keleti békét és atomháború felé sodorja a világot.
Pedig Haszan Róháni az újrainduló urándúsítással való fenyegetőzése ellenére azt is világossá tette, míg mások nem lépnek ki az egyezményből, addig ők is betartják a benne foglaltakat. Igaz, ez önmagában még nem lenne száz százalékig megnyugtató fejlemény, hiszen azt már tudjuk az iráni elnöktől, hogy hamar képesek újra beindítani a programot.
Viszont úgy tűnik, hogy az egyezményben szereplő nyugat-európai országok (Franciaország, Németország, Egyesült Királyság) is felfogták a helyzet súlyát, és a kötelező sajnálkozó közleményeik mellett már azt is nyilvánvalóvá tették: készek egy szélesebb megállapodásért dolgozni, amely lefedi a nukleáris tevékenységet, a ballisztikus tevékenységet, valamint a Közel-Kelet stabilitását is jobban biztosítjs. Magyarán, egy olyan új egyezmény mellett tették le a garast, amilyet Trump is javasolt.
Szóval nem érdemes rögtön világot elpusztító atomháborút vizionálni, mert egyelőre inkább az rajzolódik ki, hogy Trump a valódi béke érdekében helyreteszi a hibát, amit gyengekezű elődje követett el.
Borítófotó: Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá Irán elleni szankciók visszaállításáról a washingtoni Fehér Házban 2018. május 8-án, miután bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. (MTI/AP/Evan Vucci)
