Számos példa van arra, hogy a nagyvállalatok hogyan kerülnek kapcsolatba az oktatási intézményekkel. Több mint 100 iskola teszteli Zuckerbergék tanulást fejlesztő szoftverét, egyes államokban a Reed Hasting vállalata, a Netflix fejlesztette algoritmuson alapuló matematikai oktatási pogramokat használnak. Marc Benioff, a Salesforce vezérigazgatója egymillió dollárt ígért San Francisco-i iskoláknak. A Code.org nonprofit szervezet a Microsofttal karöltve folyamatosan nyomást gyakorol az államokra, hogy változtassanak az oktatási törvényeiken a számítástechnika tanítása érdekében. 57000 tanárt tréningeztek, ingyenes, kódolással foglalkozó órájukon több mint százmillió diák vett részt világszerte.
Az elmúlt években ezek a technológiai óriások megkezdték az oktatás jellegének átformálását, olyan módszereket és eszközöket használnak, amelyeket a cégeik építésénél tettek. A filantrópián túl azonban arra is felhívja a figyelmet a cikk, hogy a cégek erősen befolyásolják azt is, hogy egyes tárgyak keretében mit tanítsanak, de hatást gyakorolnak arra is, milyen eszközöket használjanak a tanárok.
A leggazdagabb és legbefolyásosabb titánok bevonása az oktatásba tekinthető egyedülálló kísérletnek is, amelyben diákok milliói de facto béta tesztelői a techguruk bizonyos ötleteinek. A milliárdosok azzal érvelnek, hogy a mérnöki gondolkodás éppen hogy javíthatja a rendszert, üzleti kvalitásuk pedig elegendő jogosítvány arra, hogy újragondolják az amerikai oktatási rendszert. Azzal is érvelnek az adományozók, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizálás világában meg kell keresni minden utat és lehetőséget, ami munkahelyeket teremt.
Ezekkel az érvekkel egyfelől nehéz is érdemben vitatkozni, ám az önzetlen emberbaráti szeretet kétségeket ébresztett sokakban, s ellenvéleményt fogalmaztak meg azzal szemben, hogy a techvállalatok szinte fékek és ellensúlyok nélkül valósítják meg programjaikat az állami oktatásban. A lényeg pedig ez. A befolyás mellett elveszett a kontroll, erre jutott a NYT is, amikor 100 interjút készített a témában vállatvezetőkkel, hivatalnokokkal, kutatókkal, tanárokkal, szülőkkel, diákokkal.
A szülők elmondták: nem gondolták, hogy ilyen erős befolyással vannak a vállalatok az iskolákra, illetve jelezték saját negatív tapasztalataikat is egyes szoftvereket illetően. Az is kiderült: viszonylag korlátozott számú tanulmány bizonyítja, hogy ezeknek a programoknak valóban kedvező hatása lenne a gyerekek tanulására. Ellenben igen kedvező hatása van magára az iparágra.
Amikor a szakértők felhívják a figyelmet a túlzott befolyásra, a techguruk természetesen visszautasítják a vádakat. Pedig a helyzet az, hogy a jószándék mögött felsejlenek az üzleti célok is, a háttérben megjelenik az oktatási törvényalkotók befolyásolása, és konkrétan minél több app és oktatási szoftver értékesítése. Merthogy nem aprócska szegmensről van szó, előrejelzések szerint ez a piac 2020-ra 21 milliárd dollárra nőhet.
Sok a kérdés tehát, joggal merülnek fel a kétségek, hiszen az eredmények nemigen igazolják, hogy szükség lenne ekkora befolyásra és nyomulásra, a tanárok „ösztönzésére” bizonyos szoftverek használatára – figyelmeztetnek oktatáskutatók. Hogy eredményesen-e, az majd kiderül.
