Az idén elindított új e-szja rendszerrel kényelmesen el lehet készíteni a bevallástervezetet, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy az adózók figyelmét elkerüli egy fontos ügy: méghozzá a civileknek szánt egyszázalék kérdésköre. Pedig nem kis összegről és bevallásvolumenől van szó, hiszen az adóhatóság közel négymillió magánszemély részére készíti el az szja-bevallás tervezetét, e bevallások pedig nagyjából tizenkét milliárd forintnyi civil pénzt érnek meg. Innentől kezdve nem mindegy, hogy az adózók mennyire vannak tudatában annak, hogy önként – jó célok érdekében – szabadon rendelkezhetnek e hatalmas vagyon felett.
A legmenőbb területek
A Nézőpont Intézet kutatása szerint egy picit kevesebb – hét-, nyolcmilliárd forintnyi összeg találja meg gazdáját ebben az időszakban, ám ez az összeg nem foglalja magába az egyházi felajánlásokat. Egyébként mintegy huszonötezer szervezet között oszlik meg az egyszázalékos felajánlás, az intézet szerint az látszik a 2014-es és 2015-ös esztendőt vizsgálva, hogy e szervezetek egyharmada ötvenezer forintnál is kevesebb összeget gyűjtött be. A teljes summa közel egyharmada mindössze száz szervezetre koncentrálódik. A TOP 100 szervezet közöl 42 egészségüggyel, 37 pedig állatvédelemmel foglalkozik.
A NAV Észak-budapesti és Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága, illetve a Magyar Fundraising Akadémia (MFA) közös fóruma néhány hete a tudatosságról, illetve a mozgósításról szólt. Összességében nincsen nagy baj, hiszen – amióta két évtizede adott a lehetőség az egyszázalék felajánlására – kis mértékben ugyan, de évről évre növekszik a rendelkező adófizetők száma. Az észak-pesti NAV előadótermében tartott civil rendezvényen Varga-Biller Katalin adóügyi igazgatóhelyettes az új rendszer eddigi tapasztalatait és számtalan praktikus tanácsot osztott meg a civil hallgatósággal, az egyszázalékos pénzek utólagos elszámolásának feltételeiről Komáromi Zsolt főosztályvezető tartott előadást, felhívva a figyelmet az eljárás buktatóira és a tipikus hibákra.
Egy választás, egy civil szervezet
Persze jó kérdés az is, hogy az adófitetők miképpen vélekednek a felajánlás lehetőségéről, mennyire bíznak a rendszerben, s egyáltalán, élnek-e magával a lehetőséggel. A döntések hátterének és az adófizetők gondolkodásának megértését szolgálta a Human Dialog és az Emocionális Marketing 2016-os, reprezentatív felmérése is. Ha valaki azt gondolná, hogy a magyarok nagyobb része akár évről évre váltogatja az általa támogatott civil szervezeteket, akkor súlyosan téved. A megkérdezettek hatvankét százaléka hűséges az általa korábban választott civil szervezethez, ez meglepően nagy arány – tudta meg a Figyelo.hu Miha Tamástól, a Magyar Fundraising Akadémia szakmai vezetőjétől.
A szakember a kutatást idézve beszélt arról is, hogy az adófizetők mintegy húsz százaléka "reklám által befolyásolható", tehát ennyien vannak azok, akik egy-egy jobb reklám vagy hirdetés hatására a váltás mellett döntenek.
Sokan nem is tudnak a lehetőségről
Nem szabad elfeledkezni azokról sem, akik az egyszázalék kérdésében inaktívak, tehát nem foglalkoznak az üggyel, nem teszik meg felajánlásaikat egyetlen civil szervezet számára sem.
A kutatás kimutatta azt is, hogy e csoportot edukációval, információátadással lehetne ösztönözni a felajánlások terén. Érzelmi fronton nem igazán lehet mit tenni, hiszen ha valaki érzelmileg viszonyul a kérdéshez, akkor szinte lehetetlen felülírni a meggyőződését. Ugyanakkor, ha racionálisan nézzük – fejtette ki Miha Tamás – akkor érdemes energiát fektetni a társadalmi tudatformálásba. Hiszen a nem felajánlások mellett egyik leggyakrabban előhoztott érv az, hogy "kis összegről van szó, nem ér semmit". Itt kell tudatosítani: amellett, hogy egy alapítvány számára nem is biztos, hogy kis összegről van szó, a "sok kicsi sokra megy", aminek már jelentős társadalmi hatása lehet.
Visszatartó tényezőként megjelenik a bizalmatlanság is, hiszen az emberek egy része nem bízik abban, hogy a felajánlott adóforintok a megfelelő helyre mennek, a megfelelő módon hasznosulnak.
A bizalmatlanság témaköre megjelent a Nézőpont kutatásában is, hiszen sok szervezet nem tölti fel honlapjára a közhasznúsági-, az adóegyszázalékos felajánlások elköltéséről szóló külön beszámolót. Ez pedig felerősítheti az adófizetők és a jogosult szervezetek közötti bizalmatlanságot, aminek egyik megnyilvánulási formája az is, hogy az adófizetők több mint fele nem is él az egyszázalék felajánlásának lehetőségével.
Miha Tamás mondott még egy érdekességet: az elmúlt két évtized sem volt elég arra, hogy minden adófizető tisztában legyen akár a felajánlás lehetőségével is. Innen kellene kezdeni az edukációt.
Egyébként a fórum résztvevői egy ötpontos listát kaptak a kommunikiációs tevékenységük segítéséhez az MFA szakembereitől, olyan praktikus tanácsokkal, fogásokkal, melyek néhány nap alatt megvalósíthatóak és hatékonyabbá teszik az egyszázalék megszerzéséért folytatott kampányolást: mi és hogyan jelenjen meg weboldalukon és a közösségi médiában, melyek azok az üzenetek, amik a leginkább képesek megszólítani az adófizetőket.
