A vakcinaellenes hozzáállást tovább táplálja a diagnosztizált autisták egyre növekvő száma, illetve a Lancet folyóirat 2010-ben visszavont cikke, amelyben korábban egy angol orvos azt publikálta, hogy van kapcsolat az MMR oltás és autizmus között, azaz a vakcinázás is lehetséges oka a betegség kialakulásának. Többéves kutatás után derült ki, hogy az orvos nem járt el tisztességesen, többek között azért, mert vizsgálatait olyan ügyvédek fizették, akik az autista gyerekek szüleit képviselték.
Az anti-vax mozgalom olyannyira lábra kapott, hogy szülők nem engedik a gyerekeik iskolai oltását, egyre több celeb szólal meg a vakcinák biztonságát firtatva, sőt a helyzet odáig fajult, hogy a kutyatulajdonosok között is felütötte a fejét a rettegés. A brit állatorvosok szervezete kénytelen volt állásfoglalásban jelezni, a kutyáknál nem alakulhat ki ez a betegség.
A tudományos társadalom egységesen következetes az oltások támogatásában, így felmerül a kérdés, mi az oka az oltásellenességnek. Miért hiszik a laikusok azt, hogy jobban átlátják ezt a kérdést, többet tudnak, mint a szakemberek – tette fel a kérdés egy amerikai kutatócsoport tanulmányában.
Vakcinázás és szkepticizmus
Az oltásokról a többség tudja, hogy halálos fertőző betegségeket sikerült megszüntetni velük. A szkepticizmus mégis szinte tapintható, sőt a politikába is beszivárgott. A kutatók azt igyekeztek vizsgálni, hogy az anti-vax szülők mennyire vannak tisztában a tudásuk alaposságával. Vagyis mennyire érvényesül az úgynevezett Dunning-Kruger hatás az esetükben, azaz mennyire mérik fel rosszul a tudásukat, illetve részinformációk birtokában mennyire becsülik túl a tudásukat. (Az elmélet kidolgozói szerint ugyanis a tudatlanságunk, a saját tudatlanságunkról eredményezi azt, hogy okosabbnak hisszük magunkat a szakértőknél.)
A kutatók 2017 decemberében több mint 1300 amerikait kértek meg arra, hogy hasonlítsák össze a saját ismereteiket az autizmus okairól a tudósokéval. Ezt követően megkérték a válaszadókat, hogy válaszoljanak az autizmusra vonatkozó tényszerű tudást felmérő kérdésekre, meg arra, hogy mennyire értenek egyet a gyermekkori vakcinák és az autizmus közötti lehetséges kapcsolatról.
Kiderült, hogy a válaszadó felnőttek 34 százaléka úgy érzi, hogy legalább annyira vagy jobban tudatában ennek a betegségnek az okaival, mint a szakemberek. Kissé több, mint 36 százalékuk úgy vélte, hogy tud annyit, mint az orvosok. A Dunning-Kruger hatásra is erős bizonyítékot találtak, ugyanis a magabiztosak több mint a fele a tényleges tudáspróbán nagyon gyenge eredményt ért el. Mint azok is, akik szerint elhallgatják a tudomány a vakcinák és az autizmus közötti kapcsolatot.
A kutatás azt is megállapította, hogy azok, akik úgy gondolták, többet tudnak, az orvosok, nagyobb valószínűséggel bíznak „alternatív” forrásokban, vagy például a hírességekben
Mit tehet a tudóstársadalom?
Nem egyszerű a helyzetük, ha az oltásellenességet celebek vagy politikusok támogatják. Ezért elsődleges fontosságúnak vélik a kutatók, hogy új módszereket találjanak ki a vakcinák tudományos konszenzusának bemutatására. Azt vélelmezik, a jövőbeli kutatások egyik érdekes területe lehet annak megvizsgálása, hogy miként lehet megértetni a szülőkkel, hogy kamu hírforrásokból szerzett tévinformációiknak súlyos következménye lehet.
Borítófotó: youtube.com
