A Profession.hu felmérése alapján a fizikai munkát végző célcsoport 75 százaléka szerint a bérre vonatkozó információ alapvetés egy hirdetésnél.
A bértranszparencia minden területen és munkakörben közvetlen versenyelőny a toborzás során, amit Magyarországon is kezdenek felismerni a munkaadók, így némi elmozdulás is tapasztalható ezen a területen. Míg az év elején a hirdetések 25,2 százaléka tartalmazott erre vonatkozó információt, szeptemberre már 27,6 százalék volt ez az arány, ami az álláshirdetések teljes számát tekintve még mindig nem túl sok. Miközben, ha egy hirdetésben szerepel a bérajánlat, akkor ötven százalékkal több jelentkező reagál rá.
A béremelés manapság elkerülhetetlen
„Nyilván emögött az a munkáltatói félelem húzódik, hogy ha transzparenssé kell tenni a fizetéseket, akkor az kényszerű béremelésekhez vezethet, elkezdhetnek egymásra licitálni a piaci szereplők, és kialakul egy ördögi kör. A munkaerőhiány és az infláció miatt az elmúlt másfél évben a cégek amúgy is kényszerpályára kerültek. Vagy hozzányúltak a bérekhez, vagy nem kaptak elegendő, minőségi munkaerőt. Ha még erre rájön ez a nyílt ajánlattétel, amellyel versenyképesnek kell maradni, akkor az végképp ellentmond a legjobb áron-a legjobb munkaerőt munkáltatói elvnek, ami napjaink álláspiacán amúgy sem működőképes” – véli Póta-Salgó Réka szervezetfejlesztési coach és HR-tanácsadó.
Hogy áll a cégen belüli bérpolitika?
A Profession.hu szakértői szerint az ajánlott bért akkor tudja beleírni egy cég az álláshirdetésébe, ha házon belül már rendezte a bérpolitikáját, így a munkatársai számára nem sokkoló az új belépő felé kínált fizetés mértéke. Póta-Salgó Réka tapasztalata szerint a kisebb cégeket ezen a téren általában belső káosz jellemzi, a multiknál viszont kidolgozott struktúra határozza meg, hogy pozíció, tapasztalat és teljesítmény alapján, milyen fizetési sávba esik egy munkavállaló.
„Egy olyan vállalkozásnál, ahol nincs HR-háttér – nem biztos, hogy szándékosan, de – nincs olyan munkatárs, aki ránézne a problémára, és kitalálná, hogyan lehet rendezni az anomáliát. Általános jelenség, hogy a régi munkatársak esetében – amíg nem szólalnak fel, addig – nem emelik a fizetést, az újak, főleg, ha a legifjabb generációhoz tartoznak, viszont már egyből többet kérnek, és mivel kell a munkaerő, megadják nekik, bár kevesebb a tapasztalatuk. A régiek bérét ezzel párhuzamosan nem tudják emelni, mert azt már képtelen kitermelni a cég, és ha ez kiderül, máris ott a bérfeszültség. Futatottam bele olyan helyzetbe is, hogy a vezető rácsodálkozott arra, közel ugyanannyiért, mint a saját fizetése tudna felvenni valakit, és ez igazán megdöbbentette.”
A pénz beszél, de van-e hasonlóan jó ajánlat?
A szakértő szerint továbbra is probléma, hogy nagyon kevés munkahely tud megjelenni a piacon olyan csábító ajánlatokkal, amelyekkel feledtetné az alacsonyabb bérajánlatot, ami a top3 érv között szerepel a munkakeresők között.
Póta-Salgó Réka korábban beszélt már arról a Világgazdaságnak, hogy a munkáltatói értékajánlat része, hogy a munkaadó mivel tudja megkínálni az álláskeresőt. Az IT-szektor egyik meghatározó szereplőjénél, a Kontron Hungary Kft.-nél a dolgozók pluszszabadnapot kapnak a születésnapjukra, ahogy a cég által szervezett síelésre is, de bárki csatlakozhat a vállalati túrázók közösségéhez, a céges focisták vagy a crossfitesek csapatához. Ugyanígy a csomagajánlat része lehet a piacvezető termék, a szakmai fejlődés lehetősége, a család- vagy kutyabarát iroda, illetve a transzparens és etikus működés.
Rögös út, ám megéri rálépni
A következő években elvileg várható uniós szabályozás arra nézve, hogy kötelező lesz a fizetési ajánlatot az álláshirdetések szövegében elhelyezni. Póta-Salgó Réka szerint ez rövid távon biztosan komoly problémát fog okozni a magyar cégek életében, de hosszú távon talán rendezné a helyzetet. „Az is elképzelhető, hogy rákényszerítené a cégeket arra, hogy kevesebb, de minőségi munkavállalóval dolgozzanak, mert azért az ma jellemző, hogy az olcsóbb, de kevésé jó munkaerőt választják, így viszont a szolgáltatásuk, termékük minősége is romlik.”
Borítókép: Shutterstock
