Az uniós bürokrácia idén olyannyira belelendült a személyes adatok védelmébe, hogy a technológiai-üzleti felhasználás is súlyos csorbát szenvedhet. Az első, lendületes szabályozói vehemenciát szerencsére később óvatosabb, kompromisszumos nyilatkozatok váltották fel. Mert bár mindenki elismeri, hogy túl sokat tudhatnak róla a modern korban a nagyvállalatok, a startupok, az intézmények, azért a kényelemről sem lehetnénk lemondani. No meg azokról az új üzleti lehetőségekről (és persze biztonságról), amelyeket az elmúlt években szárnyaikat bontogató arcfelismerő rendszerek ígérnek a XXI. század harmadik évtizedéhez közeledve.
De természetesen az is igaz, hogy az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke nem véletlenül félti az uniós polgárok személyes adatait, jogait az olyan, nagy hatalmú digitális óriásvállalatoktól, mint a Google, az Amazon, vagy pedig a Facebook. Margarethe Vestager minapi nyilatkozata szerint érzékeny személyes információk rögzítéséhez azok tulajdonosainak beleegyezésére is szükség van, ami – értelemszerűen – nem adott az automatizált rendszereknél.
A CNBC üzleti hírtelevízió szerint a Facebook vezetője rövidesen találkozik Vestagerrel éppen a friss tervezet kapcsán. Az EU-s biztos ugyanis a múlt héten, február 19-én hozta nyilvánosságra friss szabályozási javaslatait, amelynek éppen az a lényege, hogy alaposan korlátok közé szorítsák az arcvonások alapján lényegében bárkit igen gyorsan felismerő algoritmusok használatát. Az efféle rendszereket csak rendőrségi nyomozások, vagy súlyosabb – például titkosszolgálati – ügyek, feladatok során lehetne, külön felhatalmazással használni.
További részletek a Figyelő hetilap február 27-én, csütörtökön megjelenő számában olvashatók.
.
Borítókép: metamorworks, PuzzlePix/Shutterstock
