Egymás sarkát tapossák az emberek a különféle fővárosi bevásárlóközpontokban, amikor 20 százalékos kuponnapokat tartanak. Ilyen lesz a mostani hétvége is. A balliberálisok, genderisták tudják, hogy a legjobb agitációt a fogyasztói társadalom “ templomaiban” lehet folytatni.
Az áruházak üzleteinek kuponfüzetét – amelyet kivágogatva tódul a tömeg a a cuccokért – az Éva nevű női divatmagazinban is elrejtették. Az igazság az, hogy nem nagyon ismerem a magyar lappiacnak ezen szegmensét, én is belesétáltam a csapdájukba. A feleségem küldött el, hogy szerezzek be egy kuponos lapot, örültem, hogy e lappal ki is pipáltam kérését. A kislányunknak akarunk ugyanis bébiruhát vásárolni, csak ez volt a motiváció.
Valójában nem ezt az újságot, hanem egy ehhez hasonló másikat, a Joyt kellett volna vennem, de az addigra már elfogyott az újságárusnál. (A két újságot Marquard Media adja ki – a szerk.) Így a hölgy ezt ajánlotta, maradt nekem még ebből a “csodaszámból” egy darab. Őszintén, nem is figyeltem a címlapot, aztán otthon mégis alaposan megvizsgáltam, mit is vettem, és majd kiesett a kezemből a sajtótermék.
Egy rózsaszín ruhás tizenéves kislányt (?) fotóztak le. “ÁDÁM VAGY ÉVA? FIÚ VAGY LÁNY? MEGÉRTED VAGY ELUTASÍTOD?” – ordítja a csupa nagybetűs cím. Persze, a kilenc éves eredetileg fiú, de magát lánynak valló Avery Jackson címlapfotóját már egyszer lelőtte a National Geographic. De abban nem voltak ugyebár kuponok, aki erre volt kíváncsi, az megvette a magazint.
A divatkuponokkal, a fogyasztói kultúra egyik csillogó meghívójával tehát behúztak egy nagyon ocsmány játékba. A genderpropagandához úgy jutottam hozzá – gondolom még rajtam kívül így vannak ezzel több ezren -, hogy egyáltalán nem kértem belőle. Egy dologért fizettem, aztán végül kettőt kaptam. El kell ismerni, ez ügyes húzás.
És ügyes a csomagolás is: egy olyan lapban rejtették el a masszív üzeneteiket, amely világmárkák hirdetéseivel van kitömve, parfümökről, szép női táskákról és más divatcikkekről, gyerekekről, popzenéről, és filmsztárokról szóló cikkek sorakoznak, szép fotókkal színesítve az összképet, és természetesen kiváló lapminőséggel.
Aztán a lap nem kevesebb, mint tizennégy oldalnyi (!) genderpropagandát nyom a gyanútlan vásárló arcába. Hosszú interjút olvashatunk a férfiből magát nővé operáltató – volt LMP-s politikus – Vay Mártonnal, azaz Vay Blankával, aki büszkén vallja: "ez az ügy az identitásról szól, nem orvos-sebészeti projekt vagyok”. Aztán, hogy tisztában legyünk a transzneműség történetével, több oldalon keresztül kapjuk a gendersztori állomáshelyeiet, évszámait.
Az egész nyilvánvaló gondolat az: az abnormálist, a nemi, pszichés betegséget fogadjuk el normálisnak. Ne ellenkezzünk, mára nem számítanak a biológia szabályai sem, a fiú lány, a lány fiú, döntse el csak ő, hogy mi is akar lenni.
Mintha mindezzel az emberi együttélés szabályrendszerét szeretnék felrúgni, mintha a gyilkos bolsevizmust – a mindenki egyenlő társadalmi ideológiáját – a nemekre is kiterjesztenék: szűnjön meg a biológiai létünket is meghatározó különbözőségünk.
Miután a konzervatívok, kereszténydemokraták (?) által vezetett Németországban arról döntöttek, hogy bevezetik a “harmadik nemet”, nálunk is megkezdődött a divatmagazinokba és kuponfüzetekbe oltott kampányuk. Ne legyen kétségünk, a propaganda a következő években még inkább erősödni fog, és mi csak egyet tehetünk, ha már a fogyasztás kultúráját elfogadtuk, és élünk is vele, mindent azért ne hagyjunk lerombolni.
József Attila Thomas Mannhoz intézett sorai még soha nem voltak ilyen fontosak: “Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb…”
