Hosszú és száraz a törvény szövege, persze meg kell húzni, még elunná az olvasó. A „független” médiában sok esetben le is maradt az aprócska, ám finoman szólva is eléggé fontos információ, hogy tanári diploma nélkül, viszont felsőfokú végzettséggel lehet tanítani. Fájdalom, de nem Marika, a takarító veszi át az 1/b-t, pedig milyen ütős rejtettkamerás riportot lehetne erről készíteni az RTL híradóba. Taníthat germanista, aki bölcsész, de nem tanár, taníthat a biosztanár kémiát, vagy a mérnök meg az informatikus. Ez utóbbin persze élcelődnek is az oktatási fórumban, mert ki az a marha, ugye. A Civil Oktatási Platform az életpályamodell bukásáról beszél egyenesen, klasszikus wishful thinking, mindig mindenről a buktatás jut eszükbe. Mondhatnánk szakmai ártalom, szülőként meg bízzunk benne, a gyerekek azért megússzák.
Hogy, hogynem, megjelent egy nagyon tanulságos interjú a hétvégén a 24.hu-n Lénárd Sándor, az ELTE Neveléstudományi Intézet igazgatójával. A szakember olyanokat mond, hogy a fal adja a másikat a kockásingeseknek. Elmondja például, hogy a tanárhiány európai jelenség, erről persze nem szeretnek beszélni az ellenzéki pedagógusok, mert akkor nem lehetne a kormányt hibáztatni. Viszont a helyzet adott, valami megoldást találni kell, nyilván. Lénárd Sándor erre utalva azt mondja: „nemzetközi viszonylatban viszont jól látszik az a tendencia, hogy például egy mérnök végzettségű szakember a családalapítás után már nem menne egy multihoz. Ráadásul a gyereknevelés során olyan attitűdök erősödnek meg apaként, anyaként, amitől a pedagóguspálya számukra vonzóvá válik. Nyugaton azt látja, sok esetben a piacról érkező pedagógus tud olyan motivációt, tudást hozni, amire képtelen egy olyan tanár, aki soha nem dolgozott az adott szakterületen.”
Micsoda? Motivációt és tudást hoz a képnélküli?
Sokkoló, mi? De itt ne is álljunk meg, ugyanis egy korábbi 24.hu interjúban két kiváló, innovátor tanár, Prievara Tibor és Nádori Gergely arról beszélt, hogy a pedagógushallagók amint kilépnek a főiskoláról, elfelejtenek minden korszerű módszertant, és zsigerből úgy kezdenek el tanítani, ahogy őket is tanították.
Sokkolás másodszor. Nagyon fontos megjegyzés ez, kár lenne átsiklani felette, ugyanis a kockásinges, civilnek látszó oktatási szerveződések minden egyes nyilatkozatából egy valami hiányzik: az önreflexió. Mindenért a rendszer, de konkrétan Pálinkás államtitkár és persze Orbán Viktor a hibás. Megnyilvánulásaikban az oktatás mindig egy megfoghatatlan rendszerré absztrahálódik, ahol előbb van felelőssége Orbánnak, mint a tanárnak, aki bemegy az osztályba, utóbbiét nem kell és nem is szabad firtatni. Azt se, ha kiégett, azt se, ha motiválatlan, azt se, ha harminc éve ugyanazt a megsárgult kockás füzetet használja, és visszasír valami régit és kényelmeset. Minden tisztelet a csendes kivételeknek, szeretném hinni, ők vannak többségben.
Szóval a félinformáltak cirkuszolása a tanári diploma nélküli tanárokról nem áll meg szakmailag.
Hogy már megint kilóg a politázálás szőrös lólába? Rendben van, ez a demokrácia, mármint erre mifelénk a diktatúrában, hehe. Szabad a szólás, legyen a tanárnak véleménye, képviselje bátran. Csak azok a fránya tények, na azokkal mi legyen…
