Kolozsvár önkormányzata elfogadta a Szászfenes–Kolozsvár-metróvonal megvalósíthatósági tanulmányát, valamint a társuló anyagi és műszaki mutatókat. A kétmilliárd eurósra tervezett költségvetésű beruházás kisajátításokat és épületbontásokat is feltételez.
„Ez a XXII. század projektje”
– mondta Emil Boc liberális polgármester, és hozzátette: a befektetés gazdasági szempontból is fontos; hosszú távon megoldaná a város jelenlegi mobilitási problémáit, élhetőbbé tenné Kolozsvárt.
Mi tagadás, ez utóbbi rá is férne Erdély fővárosára,
amelynek állandó lakossága a vonzáskörzetben élőkkel együtt – az 55-60 ezer egyetemistát nem számítva – közelít a félmillióhoz. Nem csoda hát, ha egyre többen „menekülnek ki” a környező településekre.
Komoly tehermentesítést fog jelenteni a kolozsvári metró
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az egyre nehezebben kezelhető helyzetre elsőként a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi képviselői reagáltak. Ők kezdeményezték 2016-ban a földalatti megépítését, s aláírásgyűjtésbe is kezdtek. Miután 2017-re kiderült, hogy az elképzelés szakmailag is megvalósítható, nekifogtak előkészíteni a szükséges dokumentációt. Több lehetséges megoldást elemeztek. A könnyű- mellett a nehézmetró, a villamos és a busz is szerepelt alternatívaként, végül az első bizonyult a leghatékonyabbnak. A villamos ugyanis kevesebb utast tudna szállítani, legfeljebb a metrót igénybe vevők felét, de a helyiérdekű vasút (HÉV) is kevésbé ígérkezett jónak. Az európai helyreállítási alapból lehívható forrásokra épülő romániai fejlesztési terv (PNRR) ugyanakkor kivételes finanszírozási lehetőséget biztosít. Igaz, csak a szükséges összeg szűk hatoda, 310 millió euró érkezik a helyreállítási terv keretében, de Boc szerint nincs ok aggodalomra, a nagyberuházást több forrásból finanszíroznák.
Az elöljáró a tekintetben is igyekezett megnyugtatni az önkormányzati képviselőket és a közvéleményt, hogy
a metróvonal terve nem versenyez az ugyancsak égetően szükséges körgyűrűével, hanem kiegészítik egymást.
Azzal érvelt, hogy a kolozsvári földalatti, a további bukaresti vonal, az autósztrádák a PNRR révén valósulhatnának meg, míg a körgyűrű és a HÉV a szektorális szállításügyi operatív programok által. Egyszóval nyugi, egyik kolozsvári infrastrukturális projekt folytatása sem megy a másik rovására.
A megvalósíthatósági előtanulmány – amelyet a nyílt pályázaton kiválasztott olasz–francia–román SWS Engineering SpA–Systra-Metrans Engineering Srl. konzorcium készített el – egy 20 kilométer hosszú vonalat rajzolt fel 19 megállóval. Ionel Oprea, a társulás képviselője a projekt november 21-i ismertetésekor korrigált: a pálya 21 kilométeres lesz, amelyet 2030-ban naponta több mint 160 ezer utas vesz majd igénybe. A tervezés 18, a közbeszerzési folyamat 14 hónap lenne, a kivitelezésre 128 hónapot számoltak, a metrót pedig három szakaszban építenék meg.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Kolozsvár madártávlatból Fotó: Getty Images)
