Messze még a görög tragédia vége

Hírek
A görög miniszterelnök győzelemként értékelte az eurozónás mentőcsomag végét. Ez azonban a politikus öröme, s a közelgő választásoknak szól. Az átlagemberek problémái még hosszú ideig ugyanolyan súlyosak maradnak.  

Néhány évvel ezelőtt az athéni repülőtérről bevezető vadonat új autópályán vezettem az ország belseje felé. Kicsitt izgultam, mert az előtt soha nem vezettem Görögországban, és tartottam tőle, hogy milyenek a görögök az utakon. Aztán kiderült, hogy aggodalmam alaptalan volt, mert az autópálya szinte üres volt. Hogy miért? Mert fizetni kellett érte. Igaz, hogy csak 6 eurót, s ennyi pénzért szinte az egész országot át lehet szelni, de ezt alig valaki engedhette meg magának.

A történetet Matthew Lynn, a The Spectator című brit lap publicistája meséli el annak érzékeltetésére, hogy milyen gazdasági katasztrófa sújtotta az elmúlt tíz év során Görögországot. Nyolc év gazdasági kényszerzubbony után a görög állam végre kilépett az eurozóna és az IMF által diktált mentőcsomagból, újra önálló szereplőként jelenhet meg a hitelpiacokon. Ettől azonban adósságproblémái még messze nem oldódnak meg.

Az IMF nemrég elismerte, hogy a görögök hatalmas veszteségeket szenvedtek el. A GDP több mint 25 százalékkal zuhant. Ez nagyobb, mint ami az 1930-as évek nagy amerikai gazdasági válságának visszaesése. Ráadásul az akkori gazdaságpolitikusok még nem is nagyon tudták, hogy mit csinálnak. Keynes előtt nem volt ismert a jegybankárok és a pénzügyminiszterek számára, hogy többletkiadásokkal és olcsóbb pénzzel fékezni tudják a recesszió által okozott károkat. Görögország esetében azonban az EU és az IMF pontosan tisztában volt azzal, hogy mi fog történni.

Görögország a válság után egy kiürült iparral, képzetlen munkaerővel, kizsigerelt kisvállalati szektorral és iradtalnul magas adókulcsokkal maradt magára. Az áfa 24, a vállalati nyereségadó 29, az szja legfelsőbb kulcsa 45 százalék.

Megoldás erre csak hosszú távon van. Ismét felvetődhet így az, ami a válság tombolása idején: ki kell lépni az eurozónából. Az újra bevezetett görög drachma gyorsan és látványosan leértékelődne. Ez csökkentené a belső keresletet, javítaná a turizmus és az export nyereségességét, ugyanakkor lehetővé tenné az adócsökkenést és a költségvetési kiadások növelését. Elméletben ez szépen hangzik, ugyanakkor a görög adósságpálya annyira rossz, hogy az ország aligha engedheti meg magának a költségvetési hiányt.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök győzelemként ünnepelte a kilépést a mentőcsomagból. Ez azonban politikusi öröm volt, s a közelgő választásoknak szólt. Az átlagemberek problémái ettől aligha oldódnak meg.

Borítókép: EPA

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink