A Dalmácia középső részén, Splittől alig húsz kilométerre fekvő, mintegy 15 ezer lelkes Omiš nyaranta nyüzsög a vendégektől, a magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb célpontja. A Cetina folyó torkolatánál elhelyezkedő egykori középkori kalóztelepülés szerény úthálózata rendszeresen bedugul, főként azért, mert a meredek sziklákkal tarkított vidék főútvonala a szűk óvároson vezet keresztül. Egy helyi tanulmány szerint egy átlagos nyári hétvégi napon több mint ötvenezer jármű halad át Omiš központján. A lakosság kérésére a hatóságok évtizedek óta tervezik egy a települést elkerülő út megépítését, de a projekt a bonyolult terep- és földtani viszonyok, valamint a méregdrága kivitelezési költségek miatt elakadt. Tizennégy éve született meg a döntés a nyomvonalról, arról, hogy a legfontosabb szakaszt a város fölé magasodó hegyek gyomrában kellene megépíteni. A merész ötlet megvalósítása ellen szólt, hogy a Dinári-hegység ottani vonulata a szokásosnál karsztosabb, instabilabb, és természetvédelmi területnek számít. Aztán pár esztendő múlva mégis nekifogtak a munkának.
Mestermunka
A tengerszintről induló leendő műút a városka előtt kanyarodik fel a Komorjak-hegyre, amelynek a gyomrában a 6,5 százalékos dőlésszögű alagút 70 méteres magasságig kígyózik. A 603 méter hosszú vágat a hegyben el is ágazik, hogy kapcsolatot teremtsen az autópályával. A Komorjak átfúrása robbantásos módszerrel, de óvatosan, fékezetten zajlott, így közel másfél évet vett igénybe, ugyanis a kivitelezőnek ügyelnie kellett arra, hogy a zaj ne riassza el a hegyen élő vadállományt. Az igazi kihívás viszont csak az alagút áttörése után jött. Az építkezés elért az ország legtisztább, iható vizű, fokozottan védett folyójához, a Cetinához. A felette átívelő 230 méteres hidat úgy kell megépíteni, hogy az a sziklafalból előbukkanó alagútból nőjön ki. A kivitelezés folyamán vigyázni kell, hogy a folyó vizét ne érje semmilyen szennyeződés. A hidat a mérnökök elemenként rakják össze, úgy, hogy végül a túloldali sziklába vájt másik, már tíz esztendeje elkészült, 1471 méter hosszú, Omiš 1 névre keresztelt alagúthoz csatlakozzon.
A híd építése tehát most is zajlik, és kétségtelenül ez a leglátványosabb része a munkálatoknak. A projekt összköltsége 23,5 millió euró, amelyet részben uniós források bevonásával fedez a zágrábi kormány. Ehhez az összeghez mindenképp hozzá kell adnunk az Omiš 1 több mint 21 milliós fúrási költségeit is. Az így már közel 45 millió euróra, azaz hozzávetőlegesen 16,5 milliárd forintra rúgó költségek egészen elképesztők annak tudatában, hogy egy mindössze hat kilométer hosszú, kétsávos útszakaszról beszélünk. Ha minden jól halad, 2023 elejére teljesen elkészül, és akkor jövőre a turistáknak már nem kell hosszasan várakozniuk a dugóban.
További nagyberuházások
Az új omiši út egyben a déli végpontja lesz a Split köré tervezett gyűrűnek, amely várhatóan 2027-re készül el, összesen 130 milliárd forintnyi összegből.
E munkálatok mellett másik három dalmáciai infrastrukturális projektről is szót kell ejtenünk. A legjelentősebb a délen épülő Pelješac híd, amely az ország két különálló részét hivatott összekötni a szigetvilág érintésével.
A másik kettő, a közeljövőben befejezhető infrastrukturális projekt a Száva folyón épülő híd, amely Bosznia-Hercego-vi-nával köti majd össze az országot Stara Gradiškánál, és a számunkra talán legérdekesebb 5C jelzésű autópálya. Ez teljes erőbedobással készül, és várhatóan még az idén eléri a magyar határt, autópálya-kapcsolatot biztosítva ezzel Budapest és Eszék között. Igaz, ha meg is épül, az összekötésre még egy ideig várni kell.
