A mérnökök iránti egyre növekvő igény ma már ott tart, hogy a fiatalokat szó szerint az iskolapadból rángatják ki a cégek: már az előtt mérnöki álláshoz jutnak, hogy a diplomájukat egyáltalán kézhez kapták volna. Az ipar „mohósága” természetesen, nem öncélú, nagyon is racionális érvek szólnak amellett, hogy minden eszközzel igyekezzenek a szükséges mérnöklétszámot biztosítani maguknak. Ezeknek a szakembereknek a hiánya ugyanis, a gyártás mennyiségére és minőségére is negatív hatással lehet. Ha pedig, az ipari szereplő gyártóbázisa azzal szembesül, hogy nem tudja megfelelően kiszolgálni a vevőit, akkor az anyacég könnyen dönthet úgy, hogy olyan helyre telepíti át a termelést, ahol ez a korlát nem áll fenn. Egy ilyen döntés mindenkinek veszteség, de különösen az annak a régiónak, amelyik ezzel termelési potenciált és munkahelyeket veszít. A termékfejlesztésért felelős innovatív központok gyártó bázisok mellé telepítése erős érv lehet az adott lokáció stabilizálása mellett, ám ehhez is szakember kell, méghozzá innovatívabb, kreatívabb, kvalifikáltabb szakember, mint a gyártáshoz – világítottak rá a panelbeszélgetés szereplői.
(Photo by Costfoto/NurPhoto via AFP)
A világszinten is nagyon jelentős autóipari beszállítónak számító Continentál magyarországi vezetője úgy értékelte, tízezer mérnökkel kellene növelni az egyetemeknek a kibocsátást ahhoz, hogy az ipar jelenlegi – és különösen a jövőbeli – igényét képesek legyenek kielégíteni. A gyártás, a termelés igényeihez a BSC diploma megszerzéséhez párosuló tudás elegendő lehet, ám a termékfejlesztéshez, innovációhoz alaposan felkészült MSC végzettségű szakemberekre van szükség. Jelenleg Magyarországon mindkettőből hiány van, így a termelés növelései is akadályba ütközik, és az is, hogy az ipari szereplők a gyártás mellett fejlesztőbázisaikat is Magyarországra tudják hozni.
Mindezekkel együtt éppen a Continentál az egyik olyan ipari szereplő, amely nagyon jelentős fejlesztőbázissal van jelen Magyarországon. Veszprémi gyáruk mellett több mint húsz éve hozták létre a kétszáz fejlesztőmérnököt foglalkoztató fejlesztő bázisukat, pár éve pedig, debreceni gyáruk mellett is elkezdték a fejlesztő mérnökség kiépítését. – Ez a szimbiózis – amellett, hogy költséghatékony, a gyártásban lévő mérnököknek is perspektíva, mert ha ott elérték fejlődési potenciáljuk végét, tovább léphetnek arra a szintre, ahol innovatív, kreatív munkában kiemelkedően jó fizetés mellett valósíthatják meg önmagukat. Nekünk tehát, érdekünk lenne, hogy több kreatív képességeket igénylő munkát hozzunk Magyarországra, ennek viszont akadálya, hogy nincs elegendő szakember a piacon – fogalmazott Keszte Róbert.
Fülöp Zsolt, az Atomki munkatársa, volt igazgatója arról beszélt, hogy a magyar fizikával foglakozó kutatási infrastruktúra 50 százalékát lefedő Atomki is több kutatási projektet tudnának indítani, ha több tehetséges fiatalember ambicionálná a kutatói életpályát a műszaki tudományok területéről is. Ehhez nem elég az MSC, PHD végzettség kell, ami a mester diploma megszerzését követően újabb négy év tanulást jelent. A perspektíva viszont, igazán nemzetközi, hiszen, az Atomki – mint a világ minden neves kutatóintézete – globális szinten mozog: műszerparkját EU-támogatást nyert külföldi kutatók is használják, az Atomki kutatói pedig, ugyanúgy ott vannak a CERN-ben, illetve más, amerikai vagy éppen japán kutatóintézetekben, mint európai kollégáik. Az ipar szereplőinek igényeit számos – például szilárd test fizikai – vizsgálattal méréssel tudja kiszolgálni. – Mi problémamegoldásra szocializáljuk a kutatóinkat. Ezt ezt ipari partnerek is tudják, és úgymond ’megoldhatatlan’ problémákkal keresnek meg minket, amiknek a megoldását mi örömmel vállaljuk – fogalmazott Fülöp Zsolt.
Husi Géza a Debreceni Egyetem műszaki karának dékánja ennek kapcsán elmondta: a piac elszívó hatása nagymértékben ellene hat annak, hogy a fiatalok a BSC diploma után még két évig, az MSC diploma megszerzésig diákjaik maradjanak, netán PHD végzettséget szerezzenek. – Mivel az ipar igénye óriási, a fiatalokat már a diploma kézhezvétele előtt leszerződtetik a vállalatok meglehetősen jó fizetésért. Aki viszont, vállalja azt a két évet, amit az MSC oklevélért még tanulnia kell a továbbiakban, kezdőként nem jut számottevően magasabb jövedelemhez annál, mint amit a három éves képzést követően elhelyezkedő kollégája kézhez vehet. Meglátásom szerint, tehát, a piac „mohósága” mellett a fizetések közötti különbség csekély volta az oka annak, hogy van olyan szakunk, ahol az MSC-re beiratkozó hallgatók száma a teljes létszám 10 százalékát sem éri el.
A dékán emlékeztetett, az egyetem nagyon sok szálon kapcsolódik az iparhoz, az vállalatoknak nemcsak a mennyiségi, de a minőségi igényeit is igyekeznek kiszolgálni. Az ipar igényeire reagálva indították el korábban a mechatronikai mérnök képzést, majd az autóipar megjelenésekor az ennek kiszolgálására alkalmas szakokat, nemrégiben pedig, a villamosmérnök MSC képzést. A mennyiségi igények kiszolgálása érdekében a kétezres évek eleji létszámhoz képest több mint megduplázták a hallgatók számat, aminek eredményeként jelenleg 3100-an tanulnak valamilyen mérnök szakon a Debreceni Egyetemen.
(Photo by Klaus-Dietmar Gabbert / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és az Együtt a jövő mérnökeiért egyesület elnöke, úgy vélte, annak ellenére választják a kívánatosnál kevesebben a mérnöki pályát, hogy ma már a fizetések igen vonzóak, és a szakma társadalmi presztízse is magas. A villamosmérnök végzettségű vállalatvezető szerint ebben nagyon komoly szerepe van annak, hogy a természettudományos tárgyak és a matematika oktatásának színvonala messze nem kielégítő. A tanárok nem szerettetik meg tárgyaikat az általános-, és középiskolás tanítványaikkal, nem végeznek kísérleteket és nem tanítanak gondolkodásra. Ezen is szükséges változtatni ahhoz, hogy elegendő számú magasan kvalifikált mérnököt tudjon kibocsátani a felsőoktatás.
Frank Péter, a Knorr-Bremse kutatás-fejlesztési igazgatója a mérnökhiány kapcsán felhívta figyelmet arra, hogy a képzés minden valószínűséggel előbb-utóbb felzárkózik az igényekhez, majd rövid egyensúlyi állapot után azzal szembesül, hogy telítődött a piac. Bár ez a veszély a közeljövőben nem fenyeget, de erre is fel kell készülnie majd valahogy a társadalomnak és a felsőoktatásnak.
Borítókép: illusztráció/Fotó:AFP
