A kancellár elmondta: amennyiben nem sikerül elfogadni a megállapodást, vagy nem is szavaznak róla az alsóházban, újabb EU-csúcs összehívására lehet szükség március 29. előtt.
Aláhúzta, hogy az utolsó pillanatig küzdeni kell a megegyezésen alapuló, rendezett Brexitért, mert Németországnak, illetve az EU-ban maradó 27 tagállamnak és a közösségből távozó országnak is ez az érdeke. Azonban Németország és az EU többi tagállama a rendezetlen, megállapodás nélküli Brexitre is felkészül – mondta Angela Merkel.
A Brexit mellett az EU jövőjével is foglalkozni kell, a 27 ország közösségének egy olyan világban kell helytállnia, amely tíz évvel az EU működéséről szóló Lisszaboni Szerződés megkötése, tíz évvel a globális pénzügyi válság és harminc évvel a vasfüggöny lehullása után „globális újrarendeződésen" megy keresztül.
Az új ázsiai gazdasági hatalmak, mindenekelőtt Kína felemelkedése „fundamentális kihívás" elé állítja az EU-t, a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló rendezésének módja, a multilateralizmus pedig „nyomás alá kerül".
A multilateralizmus békét és minden korábbinál nagyobb jólétet adott Európának az utóbbi hét évtizedben, és „megkérdőjelezhetetlen számunkra, mi továbbra is a multilaterális együttműködésre építjük munkánkat" – jelentette ki a német kancellár.
Európa a nemzetközi folyamatokat formáló és „béketeremtő hatalom", ez a szerepe egyre fontosabb lesz, és Európa "az EU-n belüli viszályok ellenére is a demokrácia és az emberi jogok fellegvára", olyan hely, ahol megvédik a kisebbségeket az üldöztetéstől, és ahol a jogi keretek között mindenki „kimondhatja, leírhatja és hittel vallhatja mindazt, amit helyesnek tart".
Mindezt meg kell őrizni, és továbbra is teljesíteni kell az EU által a polgárainak tett nagy ígéreteket, „a jólét és a biztonság ígéretét" – fejtette ki Angela Merkel.
A jóléttel kapcsolatban mindenekelőtt arról szólt, hogy az EU-nak a világelsők közé kell kerülnie a legmodernebb technológiákban. Ez elengedhetetlen a közösség exportjának 80 százalékát kitermelő és 30 millió munkahelyet biztosító „ipari bázis" megőrzése szempontjából.
A biztonsággal kapcsolatban említette a többi között, hogy halad előre az egységes ki- és beutazási nyilvántartás bevezetésének ügye. A menekültek és a migráció ügyében is sikerült előrelépni, így például javult az EU-s külső határ védelme, „de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy messze nem sikerült mindent elérni".
„Most arról a kérdésről van szó, hogy lehet-e eltérő formában vállalni a 27 tagország közötti szolidaritást az illegális migráció elleni harc és a szabályos, legális migráció bevezetésének témájában, hogy viselhetnek-e a tagországok egymástól eltérő, különböző felelősséget?"
„Én azt mondom, hogy egyértelműen igen, de azt is hangsúlyozom, nem lehetséges, hogy egyes tagállamok kijelentik, hogy egyáltalán nem vesznek részt a menekültek szolidáris elosztásában" – fejtette ki a német kancellár.
Mint mondta, itt „elvekről van szó", de az alapelvek tisztelete mellett természetesen lehet „eltérő súlyozású" a szolidaritás.
Borítófotó: Angela Merkel német kancellárt (b) és Theresa May brit miniszterelnököt ábrázoló maszkokkal tüntetnek a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) ellen Brüsszelben az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozójának első napján, 2019. március 21-én. (MTI/AP/Frank Augstein)
