A közvélemény-kutatások szerint a németek többsége nem ellenzi a homoszexuális párok számára 2001-ben bevezetett bejegyzett élettársi viszony kiterjesztését és számukra a házasságkötés engedélyezését. A német politikában ezt az “Ehe für alle”, azaz “házasság mindenkinek” jelszóval fogalmazzák meg.
A kereszténydemokrata pártok sokáig lassították ezt a jogkiterjesztést, a helyzet azonban a választási kampány kezdetével megváltozott. Talán ezért jelentette be Merkel kancellár egy női magazin pódiumbeszélgetésén sokak meglepetésére, hogy az azonos neműek házasságkötéséről szóló törvény zárószavazásánál a CDU/CSU képviselők lelkiismeretük szerint szavazhatnak.
A kancellár iránymutatása, a megengedő közhangulat, illetve a potenciális koalíciós partnerek elvárásai következtében a szavazás kimenetele alig kétséges. A meglepetés főként a baloldali és a zöld ellenzék soraiban volt nagy.
“A kancellár sosem mondja meg, mire készül, a szocdemek pedig sosem azt csinálják, amit mondanak!” — a német Zöldek társelnöke fején találta a szöget, amikor így jellemezte Merkel és az SPD közötti különbséget.
Martin Schulz SPD kancellárjelölt nemrég még az azonos neműek házasságában találta meg azt a legkisebb közös többszöröst, ami mellé a zöldeket és a balpártot is fel tudná sorakoztatni, ráadásul a CDU-t a “maradi” sarokba tudta volna szorítani. Merkel nem tehetett mást, mint hogy az élére álljon annak, amit egyébként sem tudna megakadályozni.
A kancellár váratlan húzása elvette Schulz és a baloldal egyik fő identitásképző választási témáját, a Zöldek, szocdemek és balpártiak kezdhetik újraírni a programjukat.
Közben a CDU központjába csupa jó hír érkezik: Schleswig-Holstein tartományban aláírták a résztvevő pártok színei alapján “Jamaika-szövetségnek” nevezett fekete-zöld-sárga (CDU-Zöldek-liberálisok) koalíciós szerződést, Észak-Rajna-Vesztfáliában pedig véget értek a CDU-liberális kormányalakítási tárgyalások.
A CDU lehetőségei ezzel a nagykoalíció folytatásához képest mindeképpen bővültek, sokan titkon a CDU/CSU és a Zöldek közös kormányzását várják, miközben a feljövőben lévő liberálisok is szívesen kormányoznának Merkellel. A számok egyelőre a nagykoalíció folytatását vetítik előre, ám Merkel kancellár váratlan húzásával a verseny nyitottabb és érdekesebb is lett. A hatalom megtartásának oltárán azonban ismét a morál került feláldozásra.
