Rendkívüli közgyűlést tart a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) augusztus 15-én – közölte a vállalat. A napirendi pontok közül kiemelkedőnek ígérkezik, hogy arról is dönthetnek a részvényesek, csatlakoznának a szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIT) adta lehetőségekhez. Ez azt jelenti, hogy döntés születhet a SZIT-eljárás megindításáról és az ahhoz kapcsolódó alapszabály módosításról.
A BIF megfelel a jogszabályi előírásoknak, azaz legalább 5 milliárd forint értékű induló tőkével rendelkezik. Nyilvánosan működik, csak törzsrészvényt bocsáthat ki, valamint részvényeinek egy részét (legalább az alaptőke 25 százalékát) be kell, hogy vezesse a szabályozott piacra. Ebben a sorozatban biztosítja, hogy 5 százaléknál többet egy tulajdonos sem tart, azaz érvényesül az úgynevezett közkézhányad-részesedési korlát. Csak meghatározott tevékenységeket végezhet, eszközportfoliója és leányvállalatokban való részesedése szabályozott. Az osztalékként kifizethető eredményének legalább 90 százalékát elérő mértékű osztalékot kell fizetnie.
Ami a befektetőket illeti, a SZIT-ek izgalmas alternatívát kínálhatnak hazánkban, melyhez az ingatlanpiac folyamatos növekedése jó alapot teremt. Az alacsony hozamkörnyezet kedvez az új, legális, kicsit kockázatosabb, de magasabb kamattal kecsegtető befektetési formák elterjedésének. A fentiekből is látszik, hogy a kötelező osztalékfizetés rendszeres cash-flowt, a megfelelő tőzsdei forgalom pedig folyamatos likviditást biztosíthat. Tekintettel tehát arra, hogy az ingatlanpiaci ágazat már jelenleg is fellendülő állapotban van, a SZIT-ek újabb tőkebefektetéseket tudnak bevonzani.
Mint megírtuk: az Országgyűlés júniusban elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez jelentős mértékben érinti a SZIT jogi szabályozását is. A Figyelő által megkérdezett szakértők várakozásai szerint az ingatlanbefektetők, -fejlesztők egyre nagyobb számban döntenek majd a tőzsdei bevezetés és a SZIT-státusz megszerzése mellett. A kisbefektetők is a változások komoly nyertesei lehetnek: a SZIT jól kiegészítheti a befektetési portfóliójukat.
A SZIT volt korábban is, ám a tapasztalatok azt mutatták, hogy a jogszabályi környezet nem volt eléggé kedvező ahhoz, hogy a jelentős ingatlanportfólióval rendelkező részvénytársaságok ebben a formában folytassák gazdasági működésüket. Az elfogadott módosító javaslat egyértelmű célja volt tehát, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési formát elérhetővé, vonzóvá tegyék.
Adóelőnyökkel is jár a SZIT. Az a cég, amely ennek tagja lesz, három fő, számára jóval kedvezőbb adószabályra számíthat. Az első a társasági adózás, a második az iparűzési, a harmadik pedig a vagyonátruházási illeték rendelkezései. Mindegyik könnyítéseket hozhat. A lényeg, hogy a belépő részvénytársaságokat főszabályként megilleti a társasági adó és a helyi iparűzési adó alóli mentesség, ingatlanszerzéseiket pedig csak kedvezményes, 2 százalékos illeték terheli. Kapcsolt felektől történő ingatlanszerzés esetén természetesen továbbra is alkalmazható a vonatkozó illetékmentességi jogcím is.
Az Országgyűlés ezúttal a SZIT-ek létrehozatalának és működésének számos feltételét egyszerűsítette, sok könnyebbséget jelentve a befektetőknek, egy új alternatívát nyújtva. A BIF iránt egyébként több ingatlanbefektető társaság is érdeklődik, mint például a Graphisoft, akár az Appenin, vagy a Futureal.
Borítókép: illusztráció, MTI Fotó/Czeglédi Zsolt
