Július elsején lép hatályba az új szerkezetátalakítási törvény, amely megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, fizetőképességük helyreállítására – hívta fel a figyelmet a DLA Piper nemzetközi jogi irodahálózat közleménye.
Felidézik: az új törvény elfogadásával a parlament átültette a magyar jogrendszerbe a megelőző szerkezetátalakítási keretekről szóló uniós irányelvet és bevezette a szerkezetátalakítási eljárást.
Az irányelv fő gazdaságpolitikai célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása.
Azaz nem fizetésképtelenségi eljárásról van szó (mint a csőd vagy a felszámolás), hanem ez egy új, fizetésképtelenséget megelőző eljárás.
Mint írták, az új szerkezetátalakítási eljárás alapvetően a csődeljárás alternatívája lehet a pénzügyi nehézségbe került vállalkozások számára. A szerkezetátalakítás fontos és megkülönböztető jellemzője a csődeljáráshoz képest, hogy az adós maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be az eljárásba.
Ha az adós általános moratóriumot nem igényel, akkor az eljárás nem nyilvános, így az adós vállalkozás alapvetően elkerülheti az ebből eredő negatív megítélést.
Az adósnak biztonságot adhat az a körülmény is, hogy a szerkezetátalakítás, annak (nem várt) sikertelensége esetén – a csődeljárással ellentétben – nem vezet automatikusan felszámoláshoz.
A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége. Ha az adós fizetésképtelen, nincs helye szerkezetátalakításnak, de az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége szükséges az eljárás igénybevételéhez. A törvény azáltal, hogy a követelések 10 százalékában limitálja az adós 30 napot meghaladó, elismert vagy nem vitatott késedelmes tartozásait, és a folyamatban lévő végrehajtást kizáró oknak tekinti,
a még ésszerűen megmenthető és működőképes adósokat célozza, ezáltal is korlátozva a visszaélésszerű joggyakorlatot.
A szerkezetátalakítási eljárást minden esetben bíróság rendeli el az adós kérelmére. A szerkezetátalakítási tervet szintén a bíróság hagyja jóvá. További hiánypótló újdonság az átmeneti és az új finanszírozások speciális kezelése és védelme. A szerkezetátalakítási szakértő az eljárások sikerének az egyik kulcsa, az eljárás motorja. Ez egy új szerep és szakmai kihívás a magyar fizetésképtelenségi jogban.
A jogalkotó kizárólag a felszámolók feladatává teszi a szerkezetátalakítási szakértői funkciót. Az ügyvédeknek, könyvvizsgálóknak és pénzügyi tanácsadóknak így a felek megbízottjaiként lesz lehetőségük az eljárásokban aktív szerepet betölteni – zárul a kommüniké.
(Borítókép: Shutterstock)
