Igen aktív piaccal búcsúzott az óév és az idei év elején sem csökkent a kereslet a lakóingatlanok iránt, így a téli hónapokban, a december-februári időszakban tovább redukálódott a vevői alku lehetősége. A megelőző három hónappal összehasonlítva 1,1 százalékponttal gyengült országosan az átlagosan elérhető árengedmény mértéke, azaz a szerződéses vételár és az utoljára meghirdetett ár közötti különbség.
A legnehezebb helyzetben azok voltak, akik megyei jogú városokban kerestek eladó lakóingatlant és még a vételárból is szerettek volna valamelyest faragni. Itt 4,8 százalékról 2,2 százalékra változott az alku átlagos mértéke, a fővárosban 3,2 százalékról 2,8 százalékra, míg a községekben 6,7-ről 5,6 százalékra.
A lakáspiac aktuális állapotának mérőszámai és a mostani adatok azt mutatják, hogy tavaly decemberben és az idei év elején is igen aktív volt a lakóingatlanok iránti kereslet – ennek hatására a vevők alkupozíciója szinte mindenhol romlott az elmúlt három hónapban.
Találékonyak az eladók
Eközben a Balla Ingatlan feltérképezte a vevői magatartást abban az esetben, ha az átlagosnál alacsonyabb áron kínált ingatlan bukkan fel a piacon. „Egyértelmű, hogy jóval nagyobb érdeklődés mutatkozik egy ilyen lehetőség iránt – mondta Garaba Gergely, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője. Az is igaz ugyanakkor, hogy a jónak tűnő fogásoknál sokkal körültekintőbbek az érdeklődők.”
Pedig gyakran az élethelyzet indokolja azt, hogy egy tulajdonos gyorsan meg akar szabadulni az ingatlanától, így olcsóbban is kínálja, mint a többiek. Ugyanakkor az esetek jelentős részében sajnos valóban előfordulnak problémák az olcsón kínált ingatlanokkal – melyeket a tulajdonos nem akar az érdeklődők előtt feltárni –, esetleg konkrétan átverés áll a háttérben.
Az ingatlanközvetítő találkozott olyan esettel, amikor a felvizesedett lakásnál friss gletteléssel és festéssel akarták elfedni a hibát, és igyekeztek olcsón, minél gyorsabban értékesíteni az ingatlant, mielőtt fény derülne a problémára.
Szintén előfordult már a tető gyors aláfóliázása, amellyel megpróbálták elrejteni az egyébként indokolt tetőcsere szükségességét, amely hatalmas költséget jelentett volna az új tulajdonosnak. Vagy megsüllyedt ingatlannál a repedéseket próbálták eltüntetni, ami egyébként sikerült is az eladónak, így csak az értékesítés után két hónappal derült ki, hogy több millió forintos plusz költsége keletkezett az új tulajdonosnak.
Volt példa arra, amikor régi polgári lakásban a szinte teljesen „elrohadt” parkettát egy olcsó laminált padló lerakásával fedték el, valamint felhasználtak egy jó adag csavart is a probléma orvoslására annak érdekében, hogy ne nyikorogjanak a lécek.
De ugyancsak megtörtént az ingatlanközvetítői gyakorlatában egy kerítés önkényes áthelyezése, mely azt a célt szolgálta, hogy nagyobbnak mutassa az ingatlant a tulajdonos, kihasználva azt, hogy a szomszéd már évek óta nem járt a területen. Természetesen itt a tulajdoni lap lehívásakor egyből kiderült a valós helyzet, így az eladó hosszú perrel, illetve az eredeti állapot visszaállításával volt kénytelen foglalkozni.
A felsorolt fizikai hibáknál természetesen adott a rejtett hibára való hivatkozás, és emiatt a visszafizetés igénylése, illetve az ügy jogi útra terelése. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez egy igen hosszú és kellemetlen folyamat lehet a vevő számára is.
(Borítókép: Ezume Images, PuzzlePix/Shutterstock)
